Röviden: a rossz időjárás a légitársaság szempontjából rendkívüli körülménynek minősül, így pénzbeli kártalanításra sajnos nem. De emellett jogosult vagy a járatod átfoglalására, valamint szállásra és ellátásra annak indulásáig. Ha ezeket nem tudja biztosítani a légitársaság, akkor – számla vagy blokk ellenében – ezeket utólag, ésszerű mértékig megtérítik. És persze vigyázzatok magatokra!
Amennyiben pedig segítségre van szükségetek a légitársasággal szemben, keressetek minket!
A Wizz Air hivatalosan bejelentette, hogy újra megnyitja marosvásárhelyi bázisát, és 2026 márciusától kilenc új járatot indít Marosvásárhelyről a Transilvania Nemzetközi Repülőtérről. A légitársaság közlése szerint egy Airbus A320neo repülőgépet állít szolgálatba az erdélyi városban, így 39-re nő a Wizz Air romániai bázisairól üzemelő repülőgépek száma.
A marosvásárhelyi Wizz Air-útvonalak a következő városokba indulnak 2026 tavaszától:
| Útvonal | Gyakoriság | Járatok napjai | Első járat |
|---|---|---|---|
| Marosvásárhely (TGM) – Bázel (BSL) | hetente kétszer | hétfő, péntek | 2026. március 30. |
| Marosvásárhely (TGM) – Brüsszel-Charleroi (CRL) | hetente kétszer | szerda, vasárnap | 2026. március 29. |
| Marosvásárhely (TGM) – Dortmund (DTM) | hetente kétszer | szerda, vasárnap | 2026. március 29. |
| Marosvásárhely (TGM) – Larnaca (LCA) | hetente kétszer | szerda, vasárnap | 2026. március 29. |
| Marosvásárhely (TGM) – London-Luton (LTN) | hetente háromszor | kedd, csütörtök, szombat | 2026. március 31. |
| Marosvásárhely (TGM) – Memmingen (FMM) | hetente háromszor | kedd, csütörtök, szombat | 2026. március 31. |
| Marosvásárhely (TGM) – Milánó-Bergamo (BGY) | hetente háromszor | kedd, csütörtök, szombat | 2026. március 31. |
| Marosvásárhely (TGM) – Párizs-Beauvais (BVA) | hetente kétszer | hétfő, péntek | 2026. március 30. |
| Marosvásárhely (TGM) – Róma (FCO) | hetente kétszer | hétfő, péntek | 2026. március 30. |
2025 decemberének elején újabb fordulóponthoz érkezett az Európai Unió régóta húzódó utasjogi reformja. Az elmúlt hónapokban mind a tagállamokat képviselő Európai Tanács, mind a közvetlenül választott képviselőkből álló Európai Parlament meghatározta, hogy milyen módon szeretnék a jövőben szabályozni a légi utasok jogait, azonban az álláspontok ennél nem is lehetnének távolabb egymástól.
Az EU légi utasok jogait ma is elsősorban a 261/2004/EK rendelet szabályozza, amely több mint húsz éve biztosítja a kompenzációhoz, segítségnyújtáshoz és tájékoztatáshoz való jogot járattörlés, jelentős késés vagy túlfoglalás esetén.
Ez a szabályozás azonban egy azóta teljesen megváltozott piaci környezetben kellene, hogy helytálljon, hiszen az elmúlt húsz év során:
Hosszas huzavona után 2025 júniusában úgy tűnt, a Tanács közös álláspontra jutott, és teljesen újraírná a korábbi szabályozást. Azonban az Európai Tanács tervezete jelentősen csökkentette volna az utasok jogait, és sokkal inkább a légitársaságok érdekeit és profitját vette volna figyelembe.
Az Európai Parlament azonban lépett: egyértelműen kijelentette, hogy a háromórás kártérítési határ növelése „vörös vonal”, vagyis ennek módosítása nem elfogadható számukra. Ilyen előzmények után került sor a Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közötti háromoldalú, egyeztető tárgyalásra.
A jogalkotási folyamat újabb szakaszában, a Parlament-Bizottság-Tanács közötti háromoldalú egyeztetésen (trilógusban) nem született megegyezés, és a folyamat zsákutcába jutott.
A fő ütközési pontok a következők voltak:
A Parlament ragaszkodott ahhoz, hogy már háromórás késésnél járjon kompenzáció.
A Tanács – több tagállam és a légitársaságok nyomására – lazítaná ezt:
Ez az eltérés alapvető elvi kérdés: a Parlament szerint az utasok jogainak csorbítása elfogadhatatlan, míg a Tanács (és a légitársaságok szervezete) szerint a jelenlegi szabályozás jelentős versenyhátrányt okoz a légitársaságoknak, és járatok törlését is eredményezheti a túl szigorú küszöbérték miatt.
A Parlament álláspontja szerint a normál kézipoggyász legyen alapvető, díjmentes része a repülőjegynek.
A Tanács ezt határozottan elutasította, arra hivatkozva, hogy a díjak és méretek egységesítése mélyen beavatkozna a légitársaságok üzleti modelljébe.
Európai Néppárt (EPP)
Az Európai Parlamentben legnagyobb frakcióval rendelkező és a Tisza Pártot is soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) fő tárgyalója, szerint „a törölt járat nem lehet törölt jog”, vagyis:
Renew Europe
A liberális–centrista frakció a legerősebb szószólója az utasvédelem bővítésének. Szerintük:
A megállapodás hiánya miatt „harcot” ígértek az utasvédelem gyengítésének megakadályozására.
A trilógus kudarcát követően a jogalkotási folyamat a legnehezebb szakaszba, a közvetítői eljárásba (conciliation) került, amelyet a 2026 januárjában hivatalba lépő ciprusi EU-elnökség fog irányítani. A parlamenti közlekedési bizottság várhatóan egy új állásfoglalásban erősíti meg kéréseit, a szavazásra 2026 januárjában kerül sor. A nemzeti kormányoknak ezután négy hónapjuk lenne arra, hogy elfogadják vagy elutasítsák a Parlament ajánlatát, a jelenlegi álláspontok ütközése miatt az elutasítás a legvalószínűbb opció.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tárgyalások biztosan hónapokkal elhúzódnak, és 2026 előtt semmiképpen sem várható új szabályozás. Sőt, az sem kizárt, hogy a teljes reformcsomagot ismét meg kell majd nyitni, és a folyamat lényegében újrakezdődik.
Rövid távon azonban lényegében minden marad a jelenlegi keretek között. A hatályos utasjogi rendszer változatlanul érvényben marad, továbbra is háromórás késésnél jár kompenzáció, és a gyakorlati részletszabályok – például a kézipoggyász-díjak – országonként továbbra is eltérően alakulnak.
A december eleji fejlemények összességében azt mutatják, hogy az EU intézményeinek álláspontjai továbbra is távol állnak egymástól, és a konszenzus eléréséhez még hosszú út vezet: az utasjogi reform megakadt és új szakaszba lépett, ahol ismét a politikai érdekek és gazdasági érvek csapnak össze.
A következő hónapok dönthetik majd el, hogy az európai légiutasok jogai végül erősödnek-e vagy gyengülnek, hogyan változnak a légitársaságok kötelezettségei, és mennyire válik átláthatóvá a jövőben a kártérítési folyamat.
Belgium két legnagyobb repülőtere, a zaventemi és a charleroi-i repülőtér rengeteg járatát törlik szerdán, a belga szakszervezetek által szervezett országos sztrájk harmadik napján.
A Brüsszel-Zaventem (BRU) repülőtér tájékoztatása szerint a szerdán tartandó országos sztrájk miatt sajnos jelentős zavarok várhatók a repülőtér működésében, emiatt november 26-án az összes induló járat törlésre kerül, emellett egyes érkező járatok sem közlekednek.
A Brüsszel-Charleroi (CRL) repülőtér a biztonságos üzemeltetést biztosító személyzet hiánya miatt nem tudja üzemeltetni a menetrend szerint induló és érkező járatokat, emiatt a repülőtérről induló vagy oda érkező összes járat törlésre kerül.
A szerdai országos sztrájk egy háromnapos sztrájksorozat utolsó napja lesz. November 24-én, hétfőn a vasúttársaságok sztrájkolnak, majd egy nappal később, november 25-én, kedden Belgium összes közszolgálati szereplője sztrájkol. A repülőterek működését a sztrájk első két napjában nem zavarják.
November 26-án országos sztrájkra kerül sor, amelyen mind az állami, mind a magánszektor részt vesz.
A háromnapos megmozdulás a szövetségi kormány nehéz költségvetési helyzetével kapcsolatos tárgyalások kellős közepén történik; Belgium 26 milliárd eurós hiánnyal néz szembe, amely a jelenlegi szabályozás mellett négy éven belül várhatóan eléri a 39 milliárd eurót.
A sztrájk miatt kedden (november 25.)
A sztrájk miatt szerdán (november 26.)
A sztrájk miatt csütörtökön (november 27.)
A repülőtéri dolgozók sztrájkja rendkívüli körülménynek minősül a légitársaságok szempontjából, amelyek így nem kötelesek megfizetni a Légi Utasok Jogait szabályozó rendelet alapján meghatározott, akár 600 euró összegű kártalanítást. Fontos azonban kiemelni, hogy ez nem érinti az utasok ellátáshoz és átfoglaláshoz, vagy visszatérítéshez fűződő jogait: ennek értelmében a törölt járatok utasai jogosultak a fel nem használt repülőjegyük árának visszatérítésére, vagy ingyenes átfoglalásra, emellett pedig – szükség esetén – szállodai ellátásra is jogosultak, illetve étel-ital fogyasztásuk is megtérítésre kerül.
(az adatok a 2025.11.25. 8:30 órai információk alapján frissítve a Ryanair járataival)
Aligha ért váratlanul bárkit, hogy a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) ismét nekiment az európai döntéshozóknak. A szervezet friss közleményében hevesen bírálta az Európai Parlament légi utasjogok reformjára vonatkozó terveit, amelyek célja a jelenlegi EU 261-es rendelet megerősítése és egyszerűsítése.
Az IATA éles hangvételű sajtóközleményben fogalmazta meg kritikáit. Szerintük az EP új javaslatai indokolatlanul növelik a légitársaságok költségeit – és végső soron az utasokét is:
“Az Európai Parlament új, EU261-hez fűzött rendelkezései fordított Robin Hoodként működnek, további költségeket róva az utasok 99%-ára, akik nem részesülnek belőle. Olyan dolgokat rónak rájuk, amiket az emberek nem kértek, és nem akarnak fizetni értük… Az európai parlamenti képviselők olyan üzleti és működési kérdésekbe avatkoznak bele, amelyeket nem értenek.”
A szervezet szerint az utasok többsége inkább alacsonyabb jegyárakat szeretne, és megelégedne egy kevésbé „bőkezű” kártérítési rendszerrel.
Az Európai Parlament Közlekedési Bizottsága 2025 októberében elfogadta tárgyalási pozícióját, amely kifejezetten a fogyasztói jogok bővítésére törekszik. A képviselők világossá tették:
„Nem fogjuk hagyni, hogy a polgárok hátrányba kerüljenek. Kitartunk a háromórás kártérítési küszöb mellett.”
— Andrey Novakov, EP-jelentéstevő
A cél egy egyszerűbb, átláthatóbb és az utasok számára kiszámíthatóbb rendszer létrehozása.
A Késett a gépem szakmai álláspontja szerint az IATA által támogatott, a Tanácsban körvonalazódó szöveg komoly gyengítést jelentene a jelenlegi utasjogokhoz képest.
A szervezet szerint a javasolt változtatások a légitársaságok érdekeit szolgálják, nem az utasokét. Ahelyett, hogy megerősítenék a fogyasztói biztonságot, éppen gyengítenék azt.
A vita tehát messze nem technikai jellegű: arról szól, hogy a fogyasztói jogok kiszámíthatók legyenek és védjék a pórul járt utasokat – vagy jobb az, ha a légitársaságok üzleti érdekei felülírják az utasok jogos elvárásait.
Egy biztos: a következő hónapok politikai tárgyalásai meghatározzák majd, hogyan repülünk a jövőben az Unióban — kevesebb joggal, vagy több védelemmel.
Az Európai Unió új határregisztrációs rendszert (Entry-Exit System, EES) vezetett be, amely a rövid távú tartózkodás céljából utazó, nem uniós állampolgárok nyilvántartásba vételére szolgál. Az intézkedést 29 európai ország minden határátkelőhelyén egységesen, kötelező jelleggel elkezdték bevezetni, célja a schengeni térség belső biztonságának megerősítése. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az implementációra 2025. november 18-tól kezdődően, fokozatosan kerül sor. A szabályozás kizárólag a nem uniós útlevéllel rendelkező utasokat érinti, akiknek esetében előfordulhat, hogy átmenetileg hosszabb várakozási idővel kell számolniuk a határellenőrzés során. A Budapest Airport a hatóságokkal közösen mindent megtesz az utasforgalom gördülékeny kezeléséért.
Magyarország minden határátkelőhelyén már megtörtént, november 18-ától pedig a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is bevezetésre kerül az Európai Unió új határregisztrációs rendszere (EES). Az EES a rövid távú tartózkodás céljából – vagyis 180 napon belül legfeljebb 90 napra – utazó, nem uniós állampolgárok nyilvántartásba vételére szolgál minden alkalommal, amikor átlépik a rendszert használó 29 európai ország külső határát. A repülőtéri bevezetésre a hatóságokkal szoros együttműködésben, több hónapon át készült a Budapest Airport, és a felek közösen mindent megtesznek azért, hogy a repülőtér utasforgalma gördülékeny maradjon.
A Budapest Airport az Európai Unió által biztosított hivatalos tájékoztató anyagok közzétételével, saját weboldalán elérhető, repülőtérspecifikus gyakori kérdésekkel és válaszokkal, valamint a helyszínen megerősített létszámú személyzettel segíti a folyamat gördülékenységét. Az EU-s útlevéllel rendelkező utasok esetében nincs változás a határátlépési folyamatban.
Bővebb információ az Európai Unió weboldalán olvasható.
Forrás: Budapest Airport
Kedden este drónészlelés miatt ideiglenesen le kellett zárni a brüsszeli és a liége-i repülőteret – közölte a Reuters. Kurt Verwilligen, a belga légiforgalmi irányítás szóvivője elmondta, hogy helyi idő szerint este nyolc óra előtt nem sokkal egy drónt észleltek a brüsszeli repülőtér közelében, ezért biztonsági okokból felfüggesztették a forgalmat.
A reptér mintegy kétórás lezárás után rövid időre újra megnyílt, ám további drónészleléseket követően ismét le kellett állítani a műveleteket.
A történtek miatt a Brussels Airlines törölte a 21:00-kor induló SN 2829 számú Brüsszel–Budapest járatot, valamint a 2025. november 5-én reggel 6:20-kor induló SN 2830 számú Budapest–Brüsszel járatot is.
A repülőtér tájékoztatása szerint a forgalom szerda reggelre újraindult, de a nap folyamán további késések és járattörlések is előfordulhatnak.
A repülőtér bezárása rendkívüli körülménynek minősül a légitársaságok szempontjából, amelyek így nem kötelesek megfizetni a Légi Utasok Jogait szabályozó rendelet alapján meghatározott, akár 600 euró összegű kártalanítást. Fontos azonban kiemelni, hogy ez nem érinti az utasok ellátáshoz és átfoglaláshoz, vagy visszatérítéshez fűződő jogait: ennek értelmében a törölt járatok utasai jogosultak a fel nem használt repülőjegyük árának visszatérítésére, vagy ingyenes átfoglalásra, emellett pedig – szükség esetén – szállodai ellátásra is jogosultak, illetve étel-ital fogyasztásuk is megtérítésre kerül.
Segítségre van szükséged jogaid érvényesítéséhez? Keress minket és kollégáink hamarosan felveszik Veled a kapcsolatot!
Az Európai Unióban új szakaszához érkezett a légi utasok jogairól szóló EU 261/2004 rendelet felülvizsgálata. Az Európai Parlament (EP) és az Európai Tanács (a tagállamok kormányait képviselő testület) teljesen más irányt képviselnek:
az EP az utasok jogainak megerősítését,
a Tanács pedig a légitársaságok terheinek enyhítését támogatja.
A vita nem technikai részletkérdés – több millió európai utas jogait befolyásolja, köztük a magyar utazókét is.
Az EP közlekedési bizottsága 2025 októberében elfogadta tárgyalási javaslatait a légi utasjogok reformjához.
A képviselők nem engednék, hogy gyengüljenek az utasvédelmi jogok, sőt, egyszerűbb és átláthatóbb rendszert szeretnének.
Kártérítés már 3 órás késés után – megtartanák a jelenlegi szabályt.
Ingyenes kézipoggyász és személyes tárgy minden utas számára.
Tilos lenne díjat felszámítani az utasfelvételért, névjavításért vagy gyermekek helyének kiválasztásáért.
Közös uniós űrlap a kártérítési igényekhez.
Rendkívüli körülmények leszűkítése csak szigorúan meghatározott esetekre (pl. időjárás, háború, természeti katasztrófák)
„Nem fogjuk hagyni, hogy a polgárok hátrányba kerüljenek. Kitartunk a háromórás kártérítési küszöb mellett.”
— Andrey Novakov, EP-jelentéstevő
Ezzel szemben az Európai Tanács 2025 júniusi tervezete jelentősen enyhítené a jelenlegi szabályokat. A cél: a légitársaságok adminisztratív és pénzügyi terheinek csökkentése.
Kártérítés csak hosszabb késés esetén:
4 órás késés után 300 €,
6 órás késés után 500 €.
Az utas maga intézheti az átfoglalást, ha a légitársaság 3 órán belül nem ajánl fel megoldást.
Szélesebb „rendkívüli körülmények” listája – ami könnyebbé tenné a kártérítések elutasítását.
Bár új panaszkezelési határidők is megjelennének, a szabályozás összességében az utasok kárára változna.
Más szóval: kevesebb pénz, szűkebb lehetőségek, nehezebb érvényesítés.
A Késett a gépem szerint a Tanács tervezete jelentős visszalépést jelentene a légi utasok védelmében, az utasjogok területén, amely ahelyett, hogy erősítené a fogyasztói jogokat, a légitársaságok érdekeit szolgálja.
A háromórás szabály helyett bevezetett 4–6 órás küszöb sok utast megfosztana a jogos kártérítéstől.
A rendkívüli körülmények meghatározásának tágítása, további lehetőséget adna a kifizetések elkerülésére.
A javaslat aláásná az Európai Bíróság által kialakított, utasbarátabb joggyakorlatot.
Az új szabályozás tehát nem az utasok helyzetét javítaná, hanem a légitársaságok mozgásterét bővítené.
| Szempont | Európai Parlament (EP) | Európai Tanács |
|---|---|---|
| Kártérítési küszöb | 3 óra | 4–6 óra |
| Kártérítés összege | 250–600 € | 300–500 € |
| Kézipoggyász | Ingyenes jog | Nincs garancia |
| Rendkívüli körülmények | Szigorúan korlátozott | Tág, vitatható |
| Felelősség | Légitársaságé | Részben az utasé |
| Cél | Utasjogok erősítése | Légitársaságok tehermentesítése |
A következő hónapokban az EP és a Tanács tárgyalásokon próbálnak egyezségre jutni, ahol a tét: javulnak-e az európai utasok jogai, vagy a légitársaságok lobbiereje kerekedik felül.
Mert bármikor lehetünk érintettek — egy késő járat, lekésett csatlakozás vagy váratlan járattörlés bárkivel megtörténhet.
Az Európai Parlament álláspontja megőrizné a védelmünket, a Tanácsé viszont még nehezebbé tenné az utasok helyzetét.
A légi utasok védelmének erősítése érdekében az Európa Parlament-képviselői azt javasolják, hogy maradjon meg a jelenlegi szabályozás a repülőjáratok három órás járatkésés utáni kártérítésével kapcsolatban, illetve vezessenek be új jogokat a gyermekek ülésválasztására és a kézipoggyász díjmentességére is.
Hétfőn a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság (TRAN) 34 igen és 2 tartózkodás mellett elfogadta a tárgyalási iránymutatásait az uniós légi utasjogok módosítására vonatkozóan. Az EP-képviselők azt szeretnék elérni, hogy az utasokat kellően védjék, megtagadott beszállás, járattörlés vagy jelentős járatkésés esetén.
Nem lehet visszalépés a meglévő jogoktól!
A Közlekedési Bizottság tagjai határozottan kitartanak a jelenlegi szabályok mellett és azt szeretnék, hogy az utasok továbbra is jogosultak legyenek jegyük árának visszatérítésére vagy átfoglalásra, valamint kártérítésre is, amennyiben járatuk több, mint három órás késéssel közlekedik, azt törlik, vagy ha megtagadják beszállásukat.
A kártérítés jogosultságának feltételeit illetően a képviselők nem értenek egyet a Tanács azon törekvésével, hogy a járatkésési határokat felemeljék négy vagy hat órára, ezért ragaszkodnak a háromórás határidőhöz a megtett távolságtól függetlenül. A képviselők álláspontja szerint az utazott távolság csak a kártérítés összegét befolyásolhatja (300–600 euró), nem pedig azt, hogy jár-e kártérítés a pórul járt utasoknak. Járattörlés vagy a beszállás megtagadása esetén az utasokat természetesen ugyanolyan mértékű a kártérítés illeti meg.
Az EP-képviselők támogatják egy közös űrlap bevezetését a kártérítési és visszatérítési kérelmekhez. Emellett szeretnék, ha a légitársaságok 48 órán belül elküldenék az előkészített űrlapot, vagy aktiválnának alternatív automatikus kommunikációs csatornákat a kiesések esetén. Az utasoknak egy év állna rendelkezésre a kérelem benyújtására, beszállás megtagadása esetén pedig azonnali kártérítés járna.
Rendkívüli körülmények szigorúan meghatározott listája
A képviselők javaslata szerint meghatározott lista készülne azokról az esetekről, amelyek mentesítenék a légitársaságokat a kártérítés fizetése alól — ilyenek például természeti katasztrófák, háború, időjárási viszonyok vagy előre nem látható munkavállalói viták (kivéve a légitársaság személyzeti sztrájkjait). Ez a lista összhangban lenne az Európai Bíróság vonatkozó ítéleteivel, és a Bizottság lenne felhatalmazva, hogy delegált jogi aktusokkal naprakészen tartsa.
Kézipoggyász
Az Európai Parlament képviselői meghatároznák annak jogát, hogy az utas ingyen a fedélzetre vihesse egy személyes tárgyát (például kézitáskát, hátizsákot vagy laptopot), amennyiben az elfér az előtte lévő ülés alatt, valamint egy kis kézipoggyászt, amelynek összmérete (hossz + szélesség + magasság) nem haladhatja meg a 100 cm-t, és súlya legfeljebb 7 kg lehet.
Utasfelvételi díjak
A közlekedési bizottság tagjai szeretnék, ha megszűnnének az online és repülőtéri check-in díjak, amelyek az utasok nevének helyesírási hibáinak kijavításáért vagy a 14 év alatti gyermekek kísérőjük mellé történő elhelyezéséért kerülnek felszámításra. Ezenkívül az utasoknak jogukban állna választani a papír vagy digitális beszállókártya között.
Nyilatkozat
Andrey Novakov (EPP, BG), az Európai Parlament előadója így nyilatkozott: „Az Európai Parlament készen áll arra, hogy harcoljon az európai utasokért. Minden késés vagy járattörlés mögött valódi emberek állnak, akik lemaradtak születésnapokról, temetésekről, esküvőkről és állásinterjúkról. Nem fogjuk hagyni, hogy a polgárok hátrányba kerüljenek. Kitartunk a háromórás kártérítési küszöbérték mellett, és nem fogunk eltérni ettől az állásponttól, amelyet az Európai Bíróság is támogat. Az utasok védelme és a versenyképes légiközlekedési ágazat közötti méltányos egyensúly továbbra is elengedhetetlen, de soha nem a polgárok jogainak rovására.”
Következő lépés
A tárgyalási iránymutatások elfogadása lehetővé teszi az európai parlamenti képviselők számára, hogy október 15-én megkezdjék a tárgyalásokat az EU szabályainak módosításáról a dán elnökséggel. A tárgyalóknak három hónap áll rendelkezésükre a megállapodás elérésére (amely további egy hónappal meghosszabbítható).
Az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának (TRAN) sajtóközleménye.
Nem indít és nem fogad egyetlen járatot sem kedden a budapesti fapados járatokat is kiszolgáló Charleroi repülőtér, a brüsszeli Zaventemi nemzetközi légikikötőről sem indulnak utasszállító járatok az egész Belgiumot érintő országos sztrájk miatt – tájékoztatott a The Brussels Times című, angol nyelvű brüsszeli hírportál pénteken.
A beszámoló szerint több szakszervezet is felszólította a dolgozókat, hogy csatlakozzanak az országos sztrájkhoz, amit a szövetségi kormány reformtörekvéseivel szemben hívtak életre.
A szakszervezetek követelései között szerepel egyebek mellett a bónuszokkal járó túlóra megtartása, a korengedményes nyugdíjhoz való könnyebb hozzáférés folytatódó biztosítása, az éjszakai munka méltányos kompenzációja és a magasabb nyugdíjak szavatolása.
A sztrájk miatt kedden (október 14.)
A repülőtéri dolgozók sztrájkja rendkívüli körülménynek minősül a légitársaságok szempontjából, amelyek így nem kötelesek megfizetni a Légi Utasok Jogait szabályozó rendelet alapján meghatározott, akár 600 euró összegű kártalanítást. Fontos azonban kiemelni, hogy ez nem érinti az utasok ellátáshoz és átfoglaláshoz, vagy visszatérítéshez fűződő jogait: ennek értelmében a törölt járatok utasai jogosultak a fel nem használt repülőjegyük árának visszatérítésére, vagy ingyenes átfoglalásra, emellett pedig – szükség esetén – szállodai ellátásra is jogosultak, illetve étel-ital fogyasztásuk is megtérítésre kerül. (MTI, Késett A Gépem)
(adatok 2025.10.13. 13:30-i állapot alapján)
Budapest | járattörlés | törölt járatok | járatkésés | 3 órás késés | Wizz Air késés | London | Austrian Airlines | LOT | Varsó | Bécs | 4 órás késés | 5 órás késés | Lufthansa | Párizs | EasyJet | Turkish Airlines | Air France | Budapest | Ryanair késés | Frankfurt | Eurowings | Wizz Air | München | KLM | TAROM | TAP | Norwegian | British Airways | Emirates | Qatar Airways
