Sztrájk a Brussels Airlines-nál!

Sztrájkolnak a légiutas-kísérői, ezért rengeteg járatát volt kénytelen törölni a belga légitársaság 2021. december 20-án. A munkabeszüntetés miatt a légitársaság 15:15 órakor induló Brüsszel – és a 18:00 órára tervezett Budapest – járatai sem közlekednek.

 

Fontos kiemelni, hogy az idén tavasszal hozott ítélete értelmében a légitársaság munkavállalóinak sztrájkja nem tartozik a rendkívüli körülmények fogalma alá, emiatt az átfoglaláson vagy jegyár-visszatérítésen és a felmerült költségek megtérítésén túl akár 600 euró is járhat a utasainak.

Miért a légitársaságnál vegyem meg a repülőjegyem?

✈️✈️✈️ Városi legendák című rovatunk következik: „Mindegy, hogy hol vásárolom a repülőjegyemet, a közvetítő ugyanolyan jó, mint a légitársaság!

Manapság a légitársaságok saját oldalán kívül rengeteg online-repülőjegy értékesítő weboldalon keresztül is lehet repülőutat foglalni és bizony sokszor olcsóbban, mint a légitársaság saját oldalán. Ugyan a jogszabályok nem különböztetik meg az utasokat annak alapján, hogy hol vette a jegyet, azonban ha valamilyen probléma, késés, járattörlés történik, akkor azonnal sokkal nehezebbé válhat a helyzete annak, aki nem közvetlenül a légitársaságnál vásárolt:

  • ha a járatot törölték és az utas visszatérítést kér, akkor a légitársaság annak adja vissza a jegyet, aki számára fizetett: ha az utas, akkor neki, ha a közvetítő, akkor pedig a közvetítőnek megy a visszatérítés. És amíg a légitársaságokra vonatkozik a Légi utasok jogait szabályozó rendelet és (az első hullám elmúltával már) viszonylag gyorsan vissza is fizetik a törölt jegyek árát, azonban az online közvetítőkkel nem ez a helyzet: sok esetben csak hosszas levelezgetések és fenyegetések után fizetik vissza a törölt járatok utasainak a fel nem használt jegyek árát és még gyakrabban csak a későbbiek folyamán felhasználható utazási utalványt kínálnak fel számukra. Bár több európai légitársaság is vállalta, hogy ilyen esetben közvetlenül fizetnek az utasnak, de sajnos ez az eljárás sem mentes zökkenőktől.
  • ha a járatot törölték (vagy átszállásos esetén késett) és újra kell foglalni az utat, akkor a légitársaságnak joga van átirányítani az utast a közvetítőhöz, hogy vele intézze az átfoglalási folyamatot – ez mondjuk több, mint kellemetlen tud lenni a repülőtéren, a légitáraság pultjánál ácsorogva.
  • ugyan egyes repülőjegy-árusító oldalak árulnak saját maguk által garantált átszállást bizonyos járatokra, de jó tudni: amennyiben az külön foglalási kódon van, úgy sem a légitársaság, sem a jogszabály nem tekinti ezt átszállásos utazásnak – emiatt pedig lekésett csatlakozás esetén nem jár sem kártalanítás, sem ingyenes átfoglalás a légitársaság részéről.
  • és csak hab a tortán, hogy a légitársaság nem feltétlenül kapja meg a közvetítőtől az utas elérhetőségeit, telefonszámát vagy e-mail címét – így pedig például menetrendváltozás esetén sem tudja értesíteni az utast. A közvetítő pedig vagy értesíti vagy nem: valószínűleg senki nem szeretné átélni, hogy a repülőtéren szembesül azzal, hogy a gépe már órákkal korábban elrepült – a pórul járt utas nélkül, aki semmit sem tudott a járat korábbi indulásáról.

Vagyis: hacsak nincs valamilyen nagyon nyomos okod rá, akkor érdemes a légitársaságnál közvetlenül megvásárolni a repülőjegyed, hiszen probléma esetén sok idegeskedéstől és elfecsérelt időtől kímélheted meg magad!

Fontos: természetesen az utazási irodáknál vásárolt jegyekre nem vonatkoznak a fenti kitételek, írásunk kizárólag egyes online repülőjegy-foglalással foglalkozó weboldalakkal foglalkozik.

Új utazási javaslatcsomag az Európai Unióban

Nyár óta az oltások száma jelentősen megnőtt, és sikeresen kiadták az EU digitális COVID-igazolványát, a mai napig több mint 650 millió tanúsítványt adtak ki. Ugyanakkor a járványügyi helyzet az EU-ban tovább romlik, és néhány tagállam további közegészségügyi intézkedéseket tesz, beleértve az emlékeztető oltások beadását. Mindezeket a tényezőket figyelembe véve a Bizottság azt javasolja, hogy az utazási intézkedéseknél nagyobb hangsúlyt helyezzenek a „személyalapú” megközelítésre, valamint az oltási bizonyítványok standard elfogadási időszakára, amely 9 hónap az elsődleges oltási sorozat óta.

Az EU-n belüli utazási intézkedések közös megközelítésének a Bizottság által javasolt legfontosabb frissítései a következők:

  • Összpontosítson a „személyalapú megközelítésre”: az érvényes EU-s digitális COVID-tanúsítvánnyal rendelkező személyekre elvileg nem vonatkozhatnak további korlátozások, például tesztek vagy karantén, függetlenül attól, hogy az EU-ban indulnak. Az EU digitális COVID-tanúsítvánnyal nem rendelkező személyeknek érkezés előtt vagy után vizsgálaton kell átesni.
  • Az oltási bizonyítványok szabványos érvényessége: Az eltérő és zavaró megközelítések elkerülése érdekében a Bizottság 9 hónapos szabványos elfogadási időszakot javasol az elsődleges oltási sorozat befejezését követően kiállított oltási bizonyítványokra. A 9 hónapos időszak figyelembe veszi az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ útmutatásait(ECDC) 6 hónapos emlékeztető oltás beadásáról, és további 3 hónapos időszakot ír elő annak biztosítására, hogy a nemzeti oltási kampányok alkalmazkodni tudjanak, és a polgárok hozzáférhessenek az emlékeztető oltáshoz. Ez azt jelenti, hogy utazással összefüggésben a tagállamok nem utasíthatják vissza az oltási igazolást, amelyet az alapoltás utolsó adagjának beadása óta kevesebb mint 9 hónap telt el.
  • Emlékeztető oltások: Egyelőre nincsenek olyan tanulmányok, amelyek kifejezetten foglalkoznának az emlékeztető szerek COVID-19 átvitelének hatékonyságával, ezért nem lehet meghatározni az emlékeztető oltások elfogadási időszakát. A felmerülő adatok alapján azonban arra lehet számítani, hogy az emlékeztető oltásokkal szembeni védelem hosszabb ideig tarthat, mint az elsődleges oltási sorozat eredménye. A Bizottság szükség esetén megfelelő elfogadási időszakot javasolhat az emlékeztető oltást követően kiállított oltási bizonyítványokra is.
  • Az EU közlekedési lámpás térképe: az új eseteket egyesíti a régió oltottsági arányaival. A térkép főként tájékoztatási célokat szolgálna, de az intézkedések koordinálására is szolgálna azon területeken, ahol a vírus terjedése különösen alacsony (“zöld”) vagy különösen magas (“sötétvörös”). Ezekre a területekre külön szabályok vonatkoznának a „személyalapú megközelítéstől” eltérve. A „zöld” területekről érkezők számára nem kell korlátozást alkalmazni. A „sötétvörös” területekre való utazást és onnan vissza meg kell tiltani, tekintettel az ottani új fertőzések nagy számára, valamint a be nem oltott és a vírusból felépült személyektől is meg kell követelni, hogy indulás előtti tesztet végezzenek, és érkezésük után karanténba kell kerülniük.
  • Kivételek bizonyos utazási intézkedések alól: a határon át ingázókra, a 12 év alatti gyermekekre és az alapvető utazókra kell, hogy vonatkozzanak. Csökkenteni kell a kivétel alá eső utazók listáját, mivel sok, a jelenlegi listán szereplő utazónak lehetősége volt időközben beoltani magát.
  • Egyszerűsített „vészfékezési” eljárás: a COVID-19 lehetséges új változatainak elterjedésének késleltetését vagy a különösen súlyos helyzetek kezelését célzó vészfék-eljárást egyszerűsíteni és működőképesebbé kell tenni.

Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az összehangolt megközelítés végrehajtására, a Bizottság azt javasolja, hogy ezeket a frissítéseket 2022. január 10-től alkalmazzák.

Az Európai Bizottság sajtóközleménye alapján.

Egyre több a késés az Eurocontrol szerint!

Az Eurocontrol (az európai légiforgalmat koordináló és tervező szervezet) elemzése szerint a COVID-dokumentumok ellenőrzése jelentős késedelmet okozott az utasoknak: 2021 júliusában járatonként akár 0,7 percet is. Most visszatekintve a nyári hónapokra, azt látjuk, hogy a késések összességében ismét emelkedtek. 2018 és 2019 nyara nagyon rossz volt a késések tekintetében, járatonként átlagosan 18 és 16 perc késéssel. A 2021-es nyár ennél alacsonyabb, de 10,9 perces járatonkénti késéssel már közel van a 2010-2017-es átlaghoz (12 perc).

 

A légitársaságok a késéseket elsődleges okokra és reakciós késésekre kategorizálják, ez utóbbiakat a korábbi járatok késései okozzák (a járatot teljesítő a repülőgépnek, személyzetnek vagy az átszálló utasok korábbi késései). A leggyakoribb elsődleges késések a légitársaságok saját folyamataiból, például a poggyászok berakodásából, a beszállásból vagy az üzemanyag-feltöltésből erednek. A fennmaradó rész a repülőtéri folyamatokból (például a check-in), a légiforgalmi irányításból és a kormányzati folyamatokból (például az egészségügyi ellenőrzésekből) származik.

 

Utasként a legtöbben tapasztaltunk már reakciós késést: megérkezünk a beszállókapuhoz, és azt látjuk, hogy a repülőgép még nem érkezett meg. Ez a probléma a kora reggeli járatokról a későbbi járatokra is átragad. A légitársaságok úgy próbálják megtörni a késések láncolatát, hogy réseket építenek be a menetrendbe, vagy repülőgépet cserélnek, illetve felgyorsítják az olyan folyamatokat, mint a beszállás, hogy behozzák az elvesztegetett időt. Az idei nyáron viszonylag kis forgalom mellett több ilyen lehetőségük volt, ezért volt viszonylag alacsony az arány (36% a teljes forgalomból, nem pedig 45%).

 

Ezek a megoldások részben a szerencsén múlnak (mindenkit gyorsan fel tudunk-e szállítani?), vagy kapacitásköltségesek (tartalék repülőgépek megléte). Jobb, ha a késéseket már a forrásnál megállítjuk. Ezért az Eurocontrol, a légitársaságok, repülőterek és léginavigációs szolgáltatók valamennyi operatív csoportja azon dolgozik, hogy csökkentse a (primer) késéseket az “első körforgásban”, azaz minden nap az első néhány járatnál. Az első fordulóban 10 perc elsődleges késés a nap folyamán összesen 40 vagy 50 perc késést okozhat.

 

Az összes késés viszonylag alacsony (19 millió perc) marad a 2018-2019-es évhez képest (45-50 millió perc). A fellendülés folytatódásával azonban a napi első járatok késéseinek csökkentése prioritást kell, hogy élvezzen.

 

Az Eurocontrol sajóközleménye alapján.

Késés, törlés, kártérítés?

Repülőjáratod jelentős késése, törlése, esetleg visszautasított beszállás esetén az Európai Unió Légi Utasok Jogait szabályozó EU 261/2004-es számú rendelete alapján jelentős kártalanításra lehetsz jogosult. Íme az összegek!

Távolság Késés időtartama Kártérítés összege
1500 km alatt  0-3 óra 0
 3 óra felett 250 euró
1500 és 3500 km között vagy 1500 km felett, EU-n belül  0-3 óra 0
 3 óra felett 400 euró
3500 km felett, nem EU-n belül  0-3 óra 0
 3-4 óra 300 euró
 4 óra felett 600 euró

Fontos kiemelni, hogy átszállásos utazások esetén a teljes távolságra vonatkozóan kell számítani a kártalanítás összegét!

Jogaid érvényesítéséhez segítségre van szükséged? Keress minket és kollégáink hamarosan felveszik veled a kapcsolatot! #kesettagepem

Újabb fontos döntést hozott az Európai Bíróság!

Az Európai Unió, EU 261/2004 számú, légi utasok jogait szabályozó rendelete szerint akár 600 euró összegű kártalanítás jár a késéssel vagy törléssel érintett járatok utasainak, amennyiben a járat késését vagy törlését nem rendkívüli körülmény okozta. Az Európai Bíróság újabb ítéletében erősítette meg korábbi döntését, melyben kimondta: a légitársasági alkalmazottak sztrájkja nem minősül rendkívüli eseménynek, vagyis a sztrájk miatt törölt járatok utasainak járhat az Európai Unió vonatkozó rendeletében meghatározott kártérítés.

 

Az Európai Bíróság 2021. október 6-án, C‑613/20. számú ügyben hozott ítélete szerint „nem tartozik az e rendelkezés értelmében vett „rendkívüli körülmény” fogalma alá az olyan sztrájk, amelynek célja a munkavállalók bérköveteléseinek és/vagy szociális igényeinek érvényesítése, amely az üzemeltető légi fuvarozó személyzete szakszervezetének felhívására indul az azon anyavállalattal szemben indított sztrájkkal vállalt szolidaritásból”. Az ítélet alapját képező ügy szerint a Lufthansa csoporthoz tartozó Eurowings munkavállalói szolidaritási sztrájkot hirdettek a Lufthansa munkabérek emelését követelő szakszervezeteivel. A Lufthansa munkavállalói azonban még a sztrájk kezdete előtt megállapodtak a cég vezetésével munkabérük növeléséről, így elálltak a tervezett sztrájktól – azonban az Eurowings munkatársai ennek ellenére sem vették fel a munkát 2019. október 20-án.

 

Az Európai Bíróság ítélete több, fontos döntést is hozott. A Bíróság kimondta, miszerint:

  • egy olyan sztrájk, amelynek célja arra korlátozódik, hogy elérjék a légi közlekedési vállalkozás részéről a légiutas‑kísérő személyzet bérének emelését, e vállalkozás rendes tevékenységi körébe tartozó eseménynek minősül (…)  ideértve azt is, ha a sztrájkot azon anyavállalat sztrájkoló személyzetével vállalt szolidaritásból indították, amelynek e légi fuvarozó az egyik leányvállalata.
  • A légitársaság indoklásával ellentétben a rendelet célja, hogy a „rendkívüli körülmények” fogalmába kizárólag olyan körülményeket vonjon be, amelyek tekintetében az üzemeltető légi fuvarozó semmilyen kontrollal nem rendelkezik.
  • valamely üzemeltető légi fuvarozó személyzetének sztrájkja nem minősülhet az e rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett „rendkívüli körülménynek”, amennyiben e sztrájk az említett légi fuvarozó és személyzete között fennálló munkaviszonyokból eredő bérkövetelésekhez és/vagy szociális igényekhez kapcsolódik.

 

A hivatkozott bírósági ítélet döntésében megerősíti, hogy a „külső” szervezésű– mint például a légi forgalmi irányítók vagy a repülőtéri személyzet által folytatott – sztrájkok, valamint az olyan követeléseken alapuló, amelyeket csak a hatóságok elégíthetnek ki, továbbra is rendkívüli körülménynek minősülnek.

 

Bár a bírósági döntés alapvetően az Eurowings és a Lufthansa munkavállalóinak 2019 októberi sztrájkja ügyében született, azonban azt alkalmazni kell az összes, EU 261/2004 rendelet által biztosított légi utazásra, vagyis az összes, Európai Unióból induló, vagy az Európai Unióba érkező, Európai Unióban bejegyzett légitársaság által üzemeltetett légiútra.

A légitársaságok kötelezettséget vállalnak a járattörlések utáni időben történő visszatérítésre

A Bizottsággal és a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságokkal folytatott párbeszédet követően 16 nagy légitársaság vállalta, hogy járattörlés esetén jobb tájékoztatást nyújt az utasoknak, és időben visszatéríti az utasok költségeit. A Bizottság 2020 decemberében figyelmeztette a Fogyasztóvédelmi Együttműködés (CPC) végrehajtó hatóságait, hogy a COVID-19 járvány kapcsán foglalkozzanak több légitársaság járattörlési és visszatérítési gyakorlatával.

 

Didier Reynders igazságügyi biztos elmondta: “Jó hír a fogyasztók számára, hogy a légitársaságok együttműködtek a párbeszédek során, és elkötelezték magukat az utasok jogainak tiszteletben tartása és a kommunikáció javítása mellett. A járvány korai szakaszában egyes légitársaságok utalványokat erőltettek az utasokra. Ezzel megsértették az uniós fogyasztóvédelmi szabályokat, ami elfogadhatatlan volt. Közös fellépésünk nyomán örülök, hogy a legtöbb légitársaság mostanra beleegyezett, hogy visszatéríti ezeket az utalványokat. Felszólítom a hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a többi légitársaság is visszatérítést nyújtson az ilyen utalványokért.”

 

A párbeszédeket követően a következő kötelezettségvállalásokat tették a légitársaságok:

 

  • A fennmaradó visszatérítési hátralékokat az esetek túlnyomó többségében felszámolták, és az utasoknak az uniós jogszabályokban előírtaknak megfelelően 7 napon belül visszatérítik az összeget;
  • az utasok egyértelműbb tájékoztatást kapnak az utasjogaikról abban az esetben, ha a légitársaság törli a járatot;
  • a légitársaságok honlapjaikon, e-mailjeikben és az utasoknak szóló egyéb kommunikációjukban egyforma hangsúlyt fektetnek az utasok rendelkezésére álló különböző lehetőségekre, amennyiben a légitársaság törli a járatot: átirányítás, pénzbeli visszatérítés és – amennyiben a légitársaság felajánlja – utalványban történő visszatérítés;
  • a légitársaságok az utasoknak szóló kommunikációjukban világosan megkülönböztetik a légitársaság általi járattörlést (és az utas ebből eredő törvényes jogait) az utas általi járattörléstől (és az utasnak a légitársaság szállítási feltételei alapján ilyen esetekben esetlegesen fennálló szerződéses jogaitól);
  • az utasok csak akkor kaphatnak utalványt, ha azt kifejezetten választják. A legtöbb légitársaság egyetértett abban, hogy a fel nem használt utalványok, amelyeket a járvány korai szakaszában az utasoknak el kellett fogadniuk, pénzben visszatéríthetők, ha az utas úgy kívánja;
  • azok az utasok, akik közvetítőn keresztül foglalták le repülőjegyüket, és nehézségekbe ütköznek a közvetítő általi visszatérítéssel, közvetlenül a légitársasághoz fordulhatnak, és kérhetik a visszatérítést. A légitársaságok várhatóan honlapjukon tájékoztatják az utasokat erről a lehetőségről és a közvetlen visszatérítés kérésének esetleges feltételeiről.

 

Következő lépések

 

A fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat most lezárja a párbeszédet valamennyi légitársasággal, de továbbra is figyelemmel kíséri, hogy a kötelezettségvállalások megfelelően teljesülnek-e. A nemzeti hatóságok dönteni fognak arról, hogyan kezeljék a járvány korai szakaszában a fogyasztókra erőltetett, vissza nem térítendő utalványok még nyitott kérdését.

 

Háttér

 

Tekintettel a fogyasztók számára továbbra is nehéz visszatérítési feltételekre, és az uniós szintű fogyasztói ernyőszervezet, a BEUC figyelmeztetését követően a Bizottság 2020 decemberében figyelmeztette a nemzeti hatóságokat.

 

2021 februárjában a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok hálózata hat koordináló hatóság – Belgium, Németország, Görögország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Németország – vezetésével és az Európai Bizottság támogatásával tájékoztatást kért a fogyasztói panaszokban leggyakrabban említett 16 légitársaságtól.

 

A párbeszédben részt vevő légitársaságok a következők voltak: Aegean Airlines, Air France, Alitalia, Austrian Airlines, British Airways, Brussels Airlines, Easyjet, Eurowings, Iberia, KLM, Lufthansa, Norwegian, Ryanair, TAP, Vueling és Wizz Air.

 

A Fogyasztóvédelmi Együttműködés fellépése egy, az év elején indított felmérés eredményein alapult, amelynek célja a légitársaságok törlési gyakorlatára vonatkozó adatok gyűjtése és a Légi Utasok Jogairól szóló 261/2004/EK rendelettel és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelvvel kapcsolatos gyakorlatok felülvizsgálata volt.

 

Az intézkedés nem érintette a csomagok részeként lefoglalt járatokat.

A bejegyzés az Európai Bizottság közleménye alapján készült.

Késés, törlés, COVID

Delta variáns, negyedik hullám, harmadik oltás… Már meglehetősen régóta velünk van a koronavírus, így a COVID-19 járványhelyzet fokozódása és az egyes országok beutazási korlátozásai miatt az elmúlt másfél évben rendszeressé váltak a járattörlések, menetrendi módosítások, ezért teljes utazások és családi nyaralások lehetetlenültek el pillanatok alatt.

Bár természetesen a légitársaságoknak sem könnyű a helyzetük a folyamatosan változó, gyakran kaotikus előírások és rendeletek közepette, a kialakult bizonytalan helyzet sem mentesíti őket a jogszabályi kötelezettségeik betartása alól.

Hogy mit is jelent mindez?  Az Európai Unió vonatkozó rendelete szerint, a légi utasokat magasabb szintű fogyasztóvédelmi rendelkezések óvják a más közlekedési módokat (például autóbusz, vonat vagy hajó) választó utazókkal szemben.

Nézzük konkrét esetekben, hogy mire jogosultak a repülőgéppel utazni szándékozók koronavírus járvány idején:

Ha a légitársaság módosít

Ha a légitársaság az utazást megelőző 14 napon túl törli a járatot, akkor az utasok jogosultak a repülőjegyük árának visszatérítésére, a vásárlással megegyező formában: ez praktikusan azt jelenti, hogy ha az utas pénzért vásárolta a jegyet, akkor pénz jár vissza, ha pedig utalványból vagy kreditből egyenlítette ki a repülőjegye árát, akkor utalványt vagy kreditet kell visszakapnia.

14 napon belüli törlés, vagy jelentős időpontmódosítás esetén az utas dönthet, hogy visszakéri-e a jegyének árát vagy átfoglalást kér-e a légitársaságtól más, azonos célpontra tartó járatra. Amennyiben a légitársaság nem ajánl reális átfoglalási lehetőséget, akkor a pórul járat utas jogosult megszervezni az utazását vagy hazajutását és ennek költségeit a légitársaság köteles utólag megtéríteni. Emellett persze a légitársaság köteles kifizetni a közvetlenül felmerült étkezési, szállodai és transzferköltségeket is. Fontos, hogy az előre kifizetett, de igénybe nem vett szolgáltatások, szállodai költségek sajnos nem járnak vissza!

Emellett két héten belüli járattörlés (vagy három órát meghaladó késés) esetén a Légi Utasok Jogait szabályozó rendelet alapján a kárt szenvedett utasok 250 és 600 euró közötti kártalanításra is jogosultak lehetnek, ha nem vis maior okozta a késést vagy törlést, és az Európai Gazdasági Közösség területéről indult volna az utazásuk, vagy oda érkeztek volna Uniós bejegyzésű légitársaság gépével. Sőt! Bár a brexit sok esetben nehezebbé tette az utazást is, de az Uniós szabályokat az Egyesült Királyságban is alkalmazzák, vagyis a brit utazásokra is érvényes a kártalanítási kötelezettség.

És hogy vis maiornak számít-e a COVID alatti járattörlés? Röviden: csak bizonyos esetekben. Hosszabban: 2021 szeptemberére már részletes jogi álláspont és gyakorlat alakult ki arra vonatkozóan, hogy a koronavírus miatt történt járattörlés milyen esetekben mentesíti a légitársaságokat a kártalanítási kötelezettség alól. Az pedig egyértelműen kijelenthető, hogy mára a légitársaságok rendes üzletmenetének részét képezi, hogy alkalmazkodniuk kellett a járványhelyzethez, így az utolsó pillanatban bevezetett esetleges teljes utazási, repülési tilalom kivételével nem beszélhetünk arról, hogy a koronavírus járvány okozta korlátozások olyan rendkívüli körülményt jelentenének, melyre a légitársaság nem tudott felkészülni.

 

Ha az utas módosít

A légitársaságok többsége továbbra is fenntartja a korábban bevezetett rugalmas utazási kondíciókat a jegyeikre. Hogy mit jelent mindez? Ha az utas valami oknál fogva nem szeretne vagy nem tud elutazni, akkor a légitársaság dönthet úgy, hogy az utas a jegyét ingyenesen, egyéb díj nélkül átfoglalhatja másik járatra, vagy azt a légitársaság később felhasználható kreditben visszatéríti – fontos azonban, hogy minden légitársaságnak saját feltételei és eljárása van az átfoglalásra, így azt már a repülőjegy vásárlása előtt érdemes az átnézni. Egyértelműen kijelenthető azonban, hogy abban az esetben, ha az utas nem utazhat (például mert az adott ország beutazási tilalmat vezetett be), esetleg elkapta a koronavírust, vagy nem felel meg a célország beutazási szabályainak (például elfogadott COVID-19 elleni védőoltás hiánya esetén), a jegyár sajnos nem jár vissza, azt csak a rugalmas utazási kondíciók szerint térít meg a légitársaság.

Jó hír, hogy a jelenlegi helyzet szerint nem várható, hogy ősszel tömeges törlések és korlátozások jönnének. A légitársaságok folyamatosan indítják újra járataikat, akár Magyarország, akár más célpontok tekintetében is és – legalábbis a nyilatkozatok szerint – nem terveznek a tavalyi évhez hasonló lezárásokat és utazási korlátozásokat. És ugyan az utazási kedv jelenleg jóval alacsonyabb a korábbiaknál, de ennek pozitív hatásaként a repülőjegyek kifejezetten olcsón megvásárolhatók.

 

Kíváncsi vagy arra, hogy járatkésésed, törlésed miatt jogosult vagy-e kártérítésre, költségtérítésre, vagy jegyárad visszatérítésére? Keress minket, és egy rövid kérdőív kitöltése után ellenőrizzük jogosultságodat.

 

(A cikk az Utazómajommal történő együttműködés keretében készült)

Viszlát Alitalia!

A Corriere della Sera híre szerint augusztus 25 -én éjféltől kezdve az Alitalia nem értékesít jegyeket október 15-e után induló járatokra. A fogyasztói érdekek biztosítás érdekében október 14 -ig a megvásárolt Alitalia jeggyel rendelkező utasok számára lehetőség nyílik átfoglalásra az Alitalia által üzemeltetett, október 15-e előtt induló másik járatra; emellett a jegyár teljes visszatérítésére is lehetőség van.

 

A tervek szerint augusztus 26-tól már működni fog az www.itaspa.com weboldal, ahol az Alitalia utódjaként működő ITA (Italia Trasporto Aereo) légitársaság járataira lehet foglalni. Az Európai Bizottság döntése értelmében az ITA nem használhatja automatikusan az Alitalia márkanevet, azt nyilvános eljárás keretében szerezheti meg.

 

Az eddig nyilvánosságra került információk alapján az ITA várhatóan az Alitalia flottájának körülbelül felét venné át és (az év elején kiszivárgott hírek szerint) egyelőre nem tervezik járat indítását Budapestre.

 

via Aeronews.