Fontos döntést hozott 2021. március 23-án az Európai Bíróság, amely a C-28/20 számú ügyben hozott ítéletében kimondta: „nem tartozik a „rendkívüli körülmény” fogalma alá egy olyan sztrájk, amelyet az üzemeltető légi fuvarozó személyzete szakszervezetének felhívására, a nemzeti szabályozásban előírt feltételek, köztük az abban előírt bejelentési határidő tiszteletben tartásával indítottak, amelynek célja e légi fuvarozó munkavállalói követeléseinek érvényesítése, és amelyet a személyzet egy olyan kategóriája folytat, amelynek a jelenléte nélkülözhetetlen a járatok üzemeltetéséhez.”
Az Európai Unió, EU 261/2004 számú, légi utasok jogait szabályozó rendelete szerint akár 600 euró összegű kártalanítás jár a késéssel vagy törléssel érintett járatok utasainak, amennyiben a járat késését vagy törlését nem rendkívüli körülmény okozta. A rendelet preambuluma és a korábbi gyakorlat szerint a sztrájk rendkívüli körülménynek minősül, amely mentesíti a légitársaságok a kártalanítás megfizetése alól, azonban a friss bírósági ítélet ezt a rendelkezést pontosította. Az ítélet szerint „egy olyan sztrájk, amelyet az érintett légi közlekedési vállalkozás saját személyzetének tagjai indítanak és folytatnak, e vállalkozás „belső” eseményének minősül” vagyis „egy jogszerű keretek között szervezett sztrájk nem tartozik a „rendkívüli körülmények” fogalma alá”.
A hivatkozott bírósági ítélet döntésében megerősíti, hogy a „külső” szervezésű– mint például a légi forgalmi irányítók vagy a repülőtéri személyzet által folytatott – sztrájkok, valamint az olyan követeléseken alapuló, amelyeket csak a hatóságok elégíthetnek ki, továbbra is rendkívüli körülménynek minősülnek.
A bírósági döntés alapvetően a SAS munkavállalóinak 2019 áprilisi sztrájkja ügyében született, azonban azt alkalmazni kell az összes, EU 261/2004 rendelet által biztosított légi utazásra, vagyis az összes, Európai Unióból induló, vagy az Európai Unióba érkező, Európai Unióban bejegyzett légitársaság által üzemeltetett légiútra.