Jelentős szabályozási fordulóponthoz érkezett az európai légiközlekedés: az EU tagállamai jóváhagyták a légi utasok jogait érintő új reformcsomagot.
A Politico beszámolója szerint hosszú évekig tartó, összetett egyeztetési folyamat végén az uniós tagállamok nagy többséggel fogadták el azt a kompromisszumos megállapodást, amely pontot tesz az évek óta húzódó uniós utasjogi patthelyzet végére.
A most elfogadott paktum egyértelműen az Európai Parlament (EP) által képviselt szigorú utasvédelmi álláspont sikerét tükrözi. Az EP-nek sikerült elutasítania az Európai Tanács (a tagállamok kormányai) azon korábbi javaslatait, amelyek a kártérítési időküszöböt a jelenlegi 3 óráról 5 vagy 9 órás késésre emelték volna, ami érdemben szűkítette volna a fogyasztók jogait. Az egyeztetési folyamatban részt vevő Vitézy Dávid szintén úgy értékelte, hogy a fogyasztóvédelem szempontjából áttörést jelentő megállapodás született. A menetrend szerint a Parlament végső szavazása után az új szabályozás 2027 második felében léphet hatályba.
Összefoglalás a szabályozási sarokpontokról: A reform célja a légitársaságok és az utasok közötti érdekegyensúly helyreállítása. A legfontosabb intézkedések kiterjednek a gurulós kézipoggyász alapárasítása, a családok ingyenes egymás mellé ültetésére, a technikai meghibásodások kimentési jogkörének szigorítására.
Az elfogadott reformcsomag öt legfontosabb strukturális változtatása:
1. Egységesített viteldíj-struktúra: A kézipoggyászok szabályozása
A szabályozás életbelépését követően a légitársaságok – különösen a diszkont (fapados) üzleti modellt követő szolgáltatók – kötelesek lesznek az alapár részévé tenni egy standard méretű gurulós kézipoggyászt (trolley bag) is, a korábbi, kizárólag ülés alatti táskára korlátozódó gyakorlattal szemben.
Bár a súly- és mérethatárok meghatározása a légitársaságok hatáskörében marad, a csomagot magát nem zárhatják ki a legalacsonyabb tarifából. Azon utasok számára, akik nem vesznek igénybe kézipoggyászt, opcionális engedményt (opt-out discount) kell biztosítani. Emellett a rendelet megtiltja, hogy külön díjat számítsanak fel a 14 év alatti gyermekek és szüleik, valamint a fogyatékossággal élő személyek és kísérőik egymás mellé ültetéséért.
2. A kompenzációs összegek és sávok rögzítése
A kártérítési kötelezettségek felülvizsgálatára irányuló iparági nyomás ellenére a 3 órát meghaladó késések és járattörlések esetén alkalmazandó kompenzációs összegek változatlanok maradnak. Ez jelentős elmozdulás a korábban nyilvánosságra került sávos kártérítési tervezetekhez képest, amelyek szigorították volna a jogosultsági feltételeket.
Az utasok továbbra is 250 és 600 euró közötti kártalanításra jogosultak a repülési távolság függvényében. A módosítás egy technikai részletet tisztáz: a 3500 kilométernél hosszabb útvonalakon a 3 és 4 óra közötti késések esetében 300 euró, mi több, a 4 órát meghaladó késések vagy törlések esetén 600 euró a jogszabályi kompenzáció mértéke.
3. A „rendkívüli körülmények” fogalmának felülvizsgálata
A légitársaságok elsődleges kimentési alapját képező „rendkívüli körülmények” (vis maior) alkalmazhatóságát az EU pontosította: kizárólag olyan események mentesíthetik az üzemeltetőt a fizetési kötelezettség alól, amelyek jellegükből adódóan nem tartoznak a légitársaság rendes tevékenységi körébe, és függetlenek annak tényleges ellenőrzésétől.
A parlamenti tárgyalódelegáció határozott fellépésének köszönhetően a jogszabály kifejezetten kizárja a technikai meghibásodásokat ezen kimentési okok közül. Amennyiben a járatproblémát váratlan műszaki hiba okozza, a légitársaságok nem hivatkozhatnak általános biztonsági hiányosságokra; a kártérítést kötelezően teljesíteniük kell.
4. Szigorított utastájékoztatási kötelezettségek
Bár a fogyasztóvédelmi szervezetek által szorgalmazott, automatikusan előre kitöltött kártérítési űrlapok bevezetését a tagállamok elvetették, a kompromisszumos szöveg szigorúbb kötelezettséget ír elő: járatüzemeltetési zavar esetén a légitársaságok kötelesek lesznek egyértelmű, lépésről lépésre követhető instrukciókat küldeni az utasoknak a kártérítési igények benyújtásának hivatalos jogi útjáról.
5. Az kártérítési ügynökségek státuszának megőrzése
A jogszabály-előkészítés fázisában komoly iparági törekvés mutatkozott arra, hogy a kártérítéseket kizárólag közvetlenül az utasok részére lehessen folyósítani, ami adminisztratív úton ellehetetlenítette volna a professzionális utasjogi képviselők működését.
Az Európai Parlament fogyasztóvédelmi konszenzusa azonban megvédte az utasokat és azok jogait: az új szabályozás értelmében a kártérítési ügynökségek és szakosodott jogi képviselők a jövőben is teljes jogkörrel járhatnak el az utasok nevében, jogosultak a kifizetések fogadására és az utasok bírósági képviseletére. Ez biztosítja az egyenlő esélyeket a fogyasztók és a légitársaságok vállalati jogi osztályai között.
