Sokan álmodozunk egy amerikai körutazásról, de az álomból rémálom válhat, ha a visszaúton a New York-i vagy Los Angeles-i reptéren ragadunk. Amit a legtöbb utas nem tud: a jogaid nagyban függenek attól, hogy melyik légitársaság gépére szállsz fel.
Ebben a cikkben tisztázzuk a legfontosabb különbségeket az európai és az amerikai szabályozás között, és eláruljuk, miért érdemes stratégiai döntést hoznod már a repülőjegy foglalásának pillanatában.
A nagy tévhit: Az EU 261 rendelet határai
Fontos tisztázni, hogy az utasok körében jól ismert, erős védelmet nyújtó EU 261/2004-es rendelet védelme nem minden esetben vonatkozik az Egyesült Államokból induló járatokra.
A szabály a következő:
- EU-ból induló járatok: A légitársaság nemzetiségétől függetlenül mindenkit véd a rendelet.
- USA-ból Európába tartó járatok: A rendelet csak akkor alkalmazható, ha a járatot uniós székhelyű, vagy brit légitársaság üzemelteti (pl. Lufthansa, Air France, KLM, LOT, British Airways).
Ha tehát egy amerikai légitársasággal (Delta, United, American Airlines) repülsz hazafelé, az EU-s fogyasztóvédelmi szabályok sajnos nem védenek téged.
Mi történik rossz időjárás esetén? A döntő különbség
A téli hóviharok vagy a nyári hurrikánok gyakran okoznak járattörlést az USA-ban. Bár a szélsőséges időjárás „rendkívüli körülménynek” (vis maior) minősül, amely mentesíti a légitársaságokat a 250–600 eurós kártérítés megfizetése alól, a gondoskodási kötelezettségben óriási a különbség.
Ha EU-s légitársasággal utazol:
Még ha a vihar miatt nem is jár pénzbeli kártérítés, az uniós jogszabályok szerint a légitársaságnak kötelessége gondoskodni rólad. Ez azt jelenti, hogy:
- Biztosítaniuk kell az ingyenes átfoglalást vagy jegyvisszatérítést.
- Ellátást (ételt, italt) és szükség esetén szállást kell nyújtaniuk a várakozás ideje alatt, ingyenesen.
Ha amerikai légitársasággal utazol:
Ez a legnagyobb csapda. Az USA szabályozás szerint, ha időjárási ok miatt törölnek egy járatot, a légitársaságnak semmilyen kötelezettsége nincs.
- Nem kell szállást adniuk.
- Nem kell ételt adniuk. Az utas ott ragadhat a reptéren, és minden költséget (hotel, taxi, vacsora) a saját zsebéből kell fizetnie.
Az amerikai valóság: “Vadnyugat” a fogyasztóvédelemben
Sajnos az Egyesült Államokban nincs az európaihoz hasonló, egységes szövetségi törvény, amely automatikus készpénzes kártérítést írna elő késés vagy járattörlés esetén. A rendszer sokkal megengedőbb a légitársaságokkal szemben.
Íme a legfontosabb különbségek, amikre figyelned kell:
- Nincs törvényi kártérítés késésnél: Míg az EU-ban a távolságtól függően járhat a fix összeg, addig az USA-ban egyetlen centet sem kötelesek fizetni pusztán a késésért vagy törlésért. A kártérítés mértéke kizárólag a légitársaság saját, apró betűs üzletszabályzatától (Contract of Carriage) függ, ami általában kimerül egy bocsánatkérésben vagy egy kisebb értékű utalványban (voucher).
- A “Gondoskodás” csak önkéntes: Az amerikai légitársaságok csak bizonyos “ellenőrizhető okok” (pl. műszaki hiba, személyzethiány) esetén vállalták önkéntesen, hogy adnak ételt vagy szállást. De ez nem törvény, hanem csak egy ígéret, amit a kormányzat a FlightRights.gov oldalon monitoroz.
Az egyetlen kivétel: A túlfoglalás (Denied Boarding)
Van egyetlen eset, ahol az amerikai szabályozás szigorú, sőt, néha bőkezűbb is az európainál. Ha a légitársaság túlfoglalja a járatot, és az utas akarta ellenére nem szállhat fel, akkor készpénzes kártérítés jár. Ez az összeg elérheti az eredeti jegyár négyszeresét is (maximum 1550 dollárig). De fontos: ez csak a túlfoglalásra vonatkozik, a sima késésre nem!
A “Pro Tipp” foglaláshoz: Dönts stratégiailag!
A fentiek ismeretében a tanácsunk egyértelmű: ha teheted, válassz uniós légitársaságot az amerikai utazásodhoz!
Míg egy uniós fuvarozót köteleznek a szigorú EU-s jogszabályok az USA-ból való hazatéréskor is, addig egy amerikai légitársaság esetén egy járattörlésnél jóval kevesebb jogi eszköz marad a kezedben.
Összegezve: Az USA-ban a fogyasztói jogok inkább csak a jegy árának visszatérítésére korlátozódnak (ha a járatot törlik és nem utazol el), nem pedig a kényelmetlenség kompenzálására.
