A döntéssel a Wizz Air követte – többek között – a Jet2, az Easyjet és a British Airways hasonló szabályozását is, és a hírek szerint a KLM is kérte a holland kormányt a maszkviselési kötelezettség eltörlésére. A megváltozott szabályok szerint már maszk nélkül lehet utazni például a Wizz Air Egyesült Királyságba tartó járatain is!

The post A Wizz Air is eltörölte járatain a kötelező maszkviselést! appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.

A légitársaságok a késéseket elsődleges okokra és reakciós késésekre kategorizálják, ez utóbbiakat a korábbi járatok késései okozzák (a járatot teljesítő a repülőgépnek, személyzetnek vagy az átszálló utasok korábbi késései). A leggyakoribb elsődleges késések a légitársaságok saját folyamataiból, például a poggyászok berakodásából, a beszállásból vagy az üzemanyag-feltöltésből erednek. A fennmaradó rész a repülőtéri folyamatokból (például a check-in), a légiforgalmi irányításból és a kormányzati folyamatokból (például az egészségügyi ellenőrzésekből) származik.

Utasként a legtöbben tapasztaltunk már reakciós késést: megérkezünk a beszállókapuhoz, és azt látjuk, hogy a repülőgép még nem érkezett meg. Ez a probléma a kora reggeli járatokról a későbbi járatokra is átragad. A légitársaságok úgy próbálják megtörni a késések láncolatát, hogy réseket építenek be a menetrendbe, vagy repülőgépet cserélnek, illetve felgyorsítják az olyan folyamatokat, mint a beszállás, hogy behozzák az elvesztegetett időt. Az idei nyáron viszonylag kis forgalom mellett több ilyen lehetőségük volt, ezért volt viszonylag alacsony az arány (36% a teljes forgalomból, nem pedig 45%).

Ezek a megoldások részben a szerencsén múlnak (mindenkit gyorsan fel tudunk-e szállítani?), vagy kapacitásköltségesek (tartalék repülőgépek megléte). Jobb, ha a késéseket már a forrásnál megállítjuk. Ezért az Eurocontrol, a légitársaságok, repülőterek és léginavigációs szolgáltatók valamennyi operatív csoportja azon dolgozik, hogy csökkentse a (primer) késéseket az “első körforgásban”, azaz minden nap az első néhány járatnál. Az első fordulóban 10 perc elsődleges késés a nap folyamán összesen 40 vagy 50 perc késést okozhat.

Az összes késés viszonylag alacsony (19 millió perc) marad a 2018-2019-es évhez képest (45-50 millió perc). A fellendülés folytatódásával azonban a napi első járatok késéseinek csökkentése prioritást kell, hogy élvezzen.

Az Eurocontrol sajóközleménye alapján.

The post Egyre több a késés az Eurocontrol szerint! appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.

Bár természetesen a légitársaságoknak sem könnyű a helyzetük a folyamatosan változó, gyakran kaotikus előírások és rendeletek közepette, a kialakult bizonytalan helyzet sem mentesíti őket a jogszabályi kötelezettségeik betartása alól.

Hogy mit is jelent mindez?  Az Európai Unió vonatkozó rendelete szerint, a légi utasokat magasabb szintű fogyasztóvédelmi rendelkezések óvják a más közlekedési módokat (például autóbusz, vonat vagy hajó) választó utazókkal szemben.

Nézzük konkrét esetekben, hogy mire jogosultak a repülőgéppel utazni szándékozók koronavírus járvány idején:

Ha a légitársaság módosít

Ha a légitársaság az utazást megelőző 14 napon túl törli a járatot, akkor az utasok jogosultak a repülőjegyük árának visszatérítésére, a vásárlással megegyező formában: ez praktikusan azt jelenti, hogy ha az utas pénzért vásárolta a jegyet, akkor pénz jár vissza, ha pedig utalványból vagy kreditből egyenlítette ki a repülőjegye árát, akkor utalványt vagy kreditet kell visszakapnia.

14 napon belüli törlés, vagy jelentős időpontmódosítás esetén az utas dönthet, hogy visszakéri-e a jegyének árát vagy átfoglalást kér-e a légitársaságtól más, azonos célpontra tartó járatra. Amennyiben a légitársaság nem ajánl reális átfoglalási lehetőséget, akkor a pórul járat utas jogosult megszervezni az utazását vagy hazajutását és ennek költségeit a légitársaság köteles utólag megtéríteni. Emellett persze a légitársaság köteles kifizetni a közvetlenül felmerült étkezési, szállodai és transzferköltségeket is. Fontos, hogy az előre kifizetett, de igénybe nem vett szolgáltatások, szállodai költségek sajnos nem járnak vissza!

Emellett két héten belüli járattörlés (vagy három órát meghaladó késés) esetén a Légi Utasok Jogait szabályozó rendelet alapján a kárt szenvedett utasok 250 és 600 euró közötti kártalanításra is jogosultak lehetnek, ha nem vis maior okozta a késést vagy törlést, és az Európai Gazdasági Közösség területéről indult volna az utazásuk, vagy oda érkeztek volna Uniós bejegyzésű légitársaság gépével. Sőt! Bár a brexit sok esetben nehezebbé tette az utazást is, de az Uniós szabályokat az Egyesült Királyságban is alkalmazzák, vagyis a brit utazásokra is érvényes a kártalanítási kötelezettség.

És hogy vis maiornak számít-e a COVID alatti járattörlés? Röviden: csak bizonyos esetekben. Hosszabban: 2021 szeptemberére már részletes jogi álláspont és gyakorlat alakult ki arra vonatkozóan, hogy a koronavírus miatt történt járattörlés milyen esetekben mentesíti a légitársaságokat a kártalanítási kötelezettség alól. Az pedig egyértelműen kijelenthető, hogy mára a légitársaságok rendes üzletmenetének részét képezi, hogy alkalmazkodniuk kellett a járványhelyzethez, így az utolsó pillanatban bevezetett esetleges teljes utazási, repülési tilalom kivételével nem beszélhetünk arról, hogy a koronavírus járvány okozta korlátozások olyan rendkívüli körülményt jelentenének, melyre a légitársaság nem tudott felkészülni.

Ha az utas módosít

A légitársaságok többsége továbbra is fenntartja a korábban bevezetett rugalmas utazási kondíciókat a jegyeikre. Hogy mit jelent mindez? Ha az utas valami oknál fogva nem szeretne vagy nem tud elutazni, akkor a légitársaság dönthet úgy, hogy az utas a jegyét ingyenesen, egyéb díj nélkül átfoglalhatja másik járatra, vagy azt a légitársaság később felhasználható kreditben visszatéríti – fontos azonban, hogy minden légitársaságnak saját feltételei és eljárása van az átfoglalásra, így azt már a repülőjegy vásárlása előtt érdemes az átnézni. Egyértelműen kijelenthető azonban, hogy abban az esetben, ha az utas nem utazhat (például mert az adott ország beutazási tilalmat vezetett be), esetleg elkapta a koronavírust, vagy nem felel meg a célország beutazási szabályainak (például elfogadott COVID-19 elleni védőoltás hiánya esetén), a jegyár sajnos nem jár vissza, azt csak a rugalmas utazási kondíciók szerint térít meg a légitársaság.

Jó hír, hogy a jelenlegi helyzet szerint nem várható, hogy ősszel tömeges törlések és korlátozások jönnének. A légitársaságok folyamatosan indítják újra járataikat, akár Magyarország, akár más célpontok tekintetében is és – legalábbis a nyilatkozatok szerint – nem terveznek a tavalyi évhez hasonló lezárásokat és utazási korlátozásokat. És ugyan az utazási kedv jelenleg jóval alacsonyabb a korábbiaknál, de ennek pozitív hatásaként a repülőjegyek kifejezetten olcsón megvásárolhatók.

Kíváncsi vagy arra, hogy járatkésésed, törlésed miatt jogosult vagy-e kártérítésre, költségtérítésre, vagy jegyárad visszatérítésére? Keress minket, és egy rövid kérdőív kitöltése után ellenőrizzük jogosultságodat.

(A cikk az Utazómajommal történő együttműködés keretében készült)

The post Késés, törlés, COVID appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.

Várhatóan hamarosan az iOS verzió is elérhető lesz az Apple App Store-ban, de akinek sürgősen szüksége van az igazolásra, addig is letöltheti pdf formátumban az EESZT oldaláról.

Fontos: az alkalmazás használatához és a nyomtatott uniós védettségi igazolvány eléréséhez is ügyfélkapus regisztráció szükséges. Akik nem rendelkeznek ilyennel, azok az igazolást papíralapon a kormányablakokban, valamint a háziorvosoknál tudják díjmentesen igényelni.

The post Már letölthető telefonra az uniós COVID igazolás! appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.

A törölt jegyek árának visszatérítéséről

A jelentés szerint a koronavírus válság kezdeti időszakában számos utas nem részesült visszatérítésben, vagy nem volt más választása, mint hogy utalványt fogadjon el. Az Európai Unió EU 261/2004 számú, Légi utasok jogait szabályozó rendelete szerint az utasoknak jogában áll 7, illetve 14 napon belül visszatérítésben részesülni. A légitársaságok készpénz-visszatérítés helyett utalványt is felajánlhatnak, de az uniós jog értelmében az utasok nem kötelesek utalványt elfogadni a készpénz-visszatérítés helyett.

Egyes légitársaságok (az EU 261/2004 rendelettel szemben) a Covid19-járvány kapcsán felmerült rendkívüli körülményekkel indokolták azon döntésüket, hogy nem nyújtanak visszatérítést a törölt repülőjáratok utasainak. Más légitársaságok különböző taktikákkal igyekeztek arra ösztönözni az utasokat, hogy visszatérítés helyett utalványokat fogadjanak el, ezáltal az utalványokat gyakorlatilag rákényszerítették az utasokra.

Utazásközvetítők, online repülőjegy-értékesítők

A légi utasok jogairól szóló jogszabály nem tesz említést a köztes szereplőkről, ami akadályozza az utasokat abban, hogy megkapják a visszatérítést. Szinte mindegyik tagállamban igaz volt, hogy azok az utasok, akik köztes szereplő révén vásárolták jegyüket, csak részben, késve vagy egyáltalán nem kaptak visszatérítést. A visszatérítésre váró, kizárólag repülőjáratot igénybe vevő utasok gyakran kénytelenek voltak mind a légitársaságot, mind a köztes szereplőt megkeresni, és mindegyiktől azt a választ kapták, hogy a másik felet terheli a felelősség a jegy visszatérítéséért.

Az állami támogatások és a visszatérítések

A tagállamok támogatást nyújtottak a légitársaságoknak és az utazásszervezőknek, de a légitársaságok esetében ezt nem kötötték az utasok kártalanításához. A tagállamok összesen 31,8 milliárd euróval támogatták a légitársaságokat. Az Európai Bizottság javaslata ellenére egyik vizsgált esetben sem említette a támogató tagállam kifejezetten, hogy a támogatásnak célja vagy feltétele lenne az utasok kártalanítása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tagállamok kizárólag a légitársaságok belátására bízták a légi utasoknak nyújtandó visszatérítéseket.

Következtetések

• A törölt légi járatok utasainak nyújtandó visszatérítéseket felfüggesztették és az utasokat eltérő módon kezelték a különböző tagállamokban. Ezzel egy időben a tagállamok soha nem látott összegű állami támogatást nyújtottak a légitársaságoknak és az utazásszervezőknek.
• A Covid19-válság kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a légi utasokat nem tájékoztatják megfelelően a jogaikról, így elveszíthetik az őket megillető pénzösszegeket.
• A világjárvány leküzdésére tett tagállami intézkedések – például karanténkötelezettség és egyoldalú utazási tilalmak – nagyban hozzájárultak a légi közlekedés összeomlásához. Ennek nyomán a légitársaságok és az utazásszervezők hirtelen súlyos likviditási problémákkal szembesültek.
• Válság idején a légi utasok jogaira vonatkozó jelenlegi jogi keret csak korlátozott intézkedési lehetőségeket biztosít a Bizottság számára. légi utasok jogaira vonatkozó jelenlegi jogi keret korlátozott hatáskört biztosít a Bizottságnak a légi utasok jogainak érvényesítésére.

(A cikk az Európai Számvevőszék 2021. június 29-én kelt 15/2021 számú „A légi utasok jogai a Covid19-világjárvány idején: a Bizottság igyekezete ellenére sérültek az alapvető jogok” különjelentése alapján készült)

The post Európai Számvevőszék: Sérültek a légi utasok jogai! appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.

És mi lesz azokkal a magyarokkal, akiket kínai (Sinopharm) vagy orosz (Szputnyik-V) vakcinával oltottak? Nekik már nehezebb a helyzetük, de a 444.hu összegyűjtötte, hogy az Európai Unió országai közül hová léphetnek be korlátozások nélkül.

Igazolás nélkül léphetnek be a Magyarországról érkezők a következő országokba:

• Finnország (de a Sinopharm vakcinát elfogadja),
• Hollandia,
• Litvánia,
• Németország (kivéve légi utazás),
• Románia,
• Spanyolország (de a Sinopharm vakcinát elfogadja).

Elfogadja a Sinopharm és a Szputnyik V oltást is:

• Bulgária,
• Ciprus,
• Csehország,
• Észtország,
• Horvátország,
• Szlovákia,
• Szlovénia.

A Sinopharm oltást elfogadják, de a Szputnyik V-t nem:

• Ausztria (tranzit esetén a Szputnyik V is megfelel),
• Lettország,
• Svájc.

A Magyarországon kibocsátott digitális oltási igazolvány várhatóan július 1-től uniós COVID igazolványként fog működni – letölteni pedig innen lehet Google eszközökre, innen pedig Apple eszközökre.

(a lista a 444.hu írása alapján készült, és a 2021. június 29-i szabályokat mutatja)

The post Kínai? Orosz? Ide utazhatsz! appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.

Lezárult a jogalkotási folyamat: mindhárom uniós intézmény – az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság – elnöke részt vett az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet mai hivatalos aláírási ceremóniáján. David Sassoli és Ursula von der Leyen elnök, valamint António Costa miniszterelnök a következőket nyilatkozta:

„Az uniós digitális Covid-igazolvány mindannak jelképe, amit Európa képvisel. Egy olyan Európáé, amely nem tántorodik meg, amikor próbára tétetik. Egy olyan Európáé, amely egységbe kovácsolódik és fejlődik, amikor kihívásokkal szembesül. Az Unió ismét megmutatta, hogy a legjobban akkor dolgozunk, ha közösen dolgozunk. Intézményeink 62 napos rekordidő alatt állapodtak meg egymással az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendeletről. Miközben végigdolgoztuk a jogalkotási folyamatot, egyúttal a rendszer technikai gerincét, az uniós digitális átjárót is kiépítettük, amely június 1-je óta működik.

Ez olyan eredmény, amelyre büszkék lehetünk. Az az Európa, amelyet mindannyian ismerünk, és amelyet mindannyian vissza akarunk kapni, a határok nélküli Európa. Az uniós igazolvánnyal a polgárok ismét élvezhetik a legkézzelfoghatóbb és legbecsesebb uniós jogot: a szabad mozgás jogát. A ma törvénybe iktatott szabálynak köszönhetően idén nyáron már biztonságosabban utazzunk. Ma tehát közösen újra kijelenthetjük: győzött a nyitott Európa.”

Az uniós digitális Covid-igazolvány

Az igazolvány célja az Unión belüli biztonságos és szabad mozgás megkönnyítése a koronavírus-világjárvány alatt. Minden európai polgárnak joga van a szabad mozgáshoz az igazolvány nélkül is, a Covid-igazolvány azonban megkönnyíti az utazást, és mentesíti birtokosát a karantén és a hasonló korlátozások alól.

Az uniós digitális Covid-igazolvány bárkinek kiállítható, és:

• kiterjed a Covid19-oltásra, tesztelésre és gyógyultságra,
• ingyenes lesz és az EU összes hivatalos nyelvén rendelkezésre fog állni,
• digitális és papíralapú formában egyaránt létezni fog,
• biztonságos lesz, és tartalmaz egy digitálisan aláírt QR-kódot.

A tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy az uniós digitális Covid-igazolvány birtokosaival szemben további utazási korlátozásokat vezessenek be, eltekintve a népegészség védelméhez szükséges és arányos korlátozásoktól.

Emellett a Bizottság vállalta, hogy 100 millió EUR-t mozgósít a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből, hogy ezzel a tagállamok megfizethető teszteket biztosíthassanak a polgároknak.

A rendeletet 2021. július 1-jétől 12 hónapig kell alkalmazni.

Háttér-információk

Az Európai Bizottság 2021. március 17-én terjesztette elő javaslatát az uniós Covid-igazolvány létrehozásáról, amelynek célja, hogy a világjárvány alatt megkönnyítse a polgárok Unión belüli biztonságos szabad mozgását. Május 20-án a társjogalkotók ideiglenes megállapodásra jutottak. Június 1-jén működésbe lépett a rendszerek technikai gerince, az uniós digitális átjáró. Az átjáró teszi lehetővé a QR-kódokban szereplő biztonsági elemek ellenőrzését.

A mai hivatalos aláírást követően a rendeletet július 1-jétől kell alkalmazni, de az igazolványok kiállításához egy további hathetes átmeneti időszak is rendelkezésére áll azoknak tagállamoknak, amelyeknek több időre van szükségük.

13 tagállam máris megkezdte az uniós digitális Covid-igazolványok kiállítását.

The post Zöld út az uniós digitális Covid-igazolványnak appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.

A Telex.hu cikke alapján:

• a Pfizer-BioNTech-, a Moderna- és a Szputnyik V vakcina első dózisának felvételétől legalább 22 napnak kell eltelnie, de nem haladhatja meg a 42 napot,
• az AstraZeneca-féle oltóanyag első adagjától szintén 22 napnak kell eltelnie, de nem haladhatja meg a 84 napot.
• Az összes többi vakcina esetében csak két dózissal lehet korlátozások nélkül beutazni az országba, a második dózis felvételétől pedig 14 napnak kell eltelnie.

A horvát beutazási szabályok többször is változtak az elmúlt hetekben, így talán a mostani enyhítés már tartós lesz és biztosabban lehet tervezni az utazást Horvátországba.

The post Változtak a beutazási szabályok Horvátországba! appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.

Mivel a koronavírus elleni védőoltás beadásakor készített igazolás a legtöbb esetben csak egynyelvű és több ország is angol nyelven kéri az oltási kártyát, ezért a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK) lépett: elérhetővé vált az oltási igazolás angol nyelvű verziója is!

Az igazolást (akár utólag is) az oltást beadó orvos vagy intézmény állítja ki az eredeti, magyar nyelvű okmány alapján. A kétoldalas igazolás letölthető innen: https://kesettagepem.hu/oltasi_igazolas_angol/

Íme néhány példa, ahol jelenlegi szabályok szerint, a magyar nyelvű oltási igazolvány nem elegendő:

Lengyelország: Mentesülnek a karantén- és tesztelési kötelezettség alól azok, akik igazolják, hogy valamelyik – az EU által jóváhagyott – COVID-19 (teljeskörű) oltóanyaggal lettek beoltva.

Görögország: A második oltás beadása után el kell telnie 14 napnak ahhoz, hogy elfogadják az oltási igazolványt.

Finnország: 2021. május 11-től elfogadja a COVID-19 oltási igazolást is, amennyiben az oltást az utazás megkezdése előtt minimum 21 nappal adták be. Az oltás első adagja elegendő, de az oltási igazolást csak akkor tekintik érvényesnek, ha az a WHO vagy EMA által engedélyezett oltóanyaggal történt.

Forrás: Konzuli Szolgálat, 2021.05.18.

The post Elérhető az oltási igazolás angol nyelvű verziója! appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.

A javaslat legfontosabb elemei a következők:

• az igazolványt COVID-19 elleni oltással és PCR teszttel is meg lehet szerezni
• az igazolvány birtokosait nem érheti további korlátozás (például karanténkötelezettség vagy kötelező teszt)
• A tagállamoknak abban az esetben kell elfogadniuk más tagállam által kiállított oltási igazolást, ha az oltóanyagot az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) már engedélyezte (jelenleg ilyen a Pfizer-BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca és a Janssen oltóanyag). Minden tagállam maga döntheti el, hogy olyan oltóanyaggal elvégzett oltásról szóló igazolást is elfogad-e, amelyet legalább a amely legalább az Egészségügyi Világszervezet (WHO) veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó listáján

Bár Donáth Anna és Hidvégi Balázs magyar EP képviselők is kiálltak amellett, hogy az EU minden oltással rendelkező személy számára biztosítsa a szabad mozgás lehetőségét Unión belül, azonban ezt a képviselők nem fogadták el: az Európai Tanács javaslatával összhangban az a döntés született, hogy a tagállamok csak az EMA által jóváhagyott vakcinákat kötelesek elfogadni, a többi oltásról pedig maguk dönthetnek.

A jelenleg Magyarországon is használt oltások közül a Pfizer-BioNtTech, a Moderna, az AstraZeneca és a Jansen vakcina rendelkezik az EMA jóváhagyásával. Az orosz Szptunyik-V vakcinát az EMA vizsgálja, míg a kínai Sinopharm oltásra vonatkozóan a gyártó nem indította el az Európai Gyógyszerügynökségnél a jóváhagyási folyamatot.

Fontos kiemelni, hogy az Európai Parlament döntése nem kötelező érvényű, ennek hatályba lépésébe még az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak is bele kell egyeznie. Fontos kérdés lesz, hogy Magyarország hogyan viszonyul a közös vakcinaigazolványhoz, melyre vonatkozóan Szijjártó Péter március közepén kijelentette: „Magyarország részt vesz az úgynevezett Covid-útleveleket előkészítő beszélgetésekben, de ragaszkodik ahhoz, hogy egy ilyen dokumentum nem lehet diszkriminatív senkivel szemben.”

Jelenleg elég nagy a káosz az Európai Unióban az oltással és az azzal elérhető utazási kedvezményekkel kapcsolatosan, például:

• Szlovákiába az mRNA védőoltás(Moderna, Pfizer/BioNTech) második adagjának beadása óta eltelt több mint 14 nap, vagy a vektor alapú vakcina (például az AstraZeneca) első adagjának beadása óta eltelt több mint négy hét.
• Görögországba vagy Horvátországba az egy dózisból álló oltások esetén az oltást-, a kétdózisú oltások esetében a második dózist már legalább 14 nappal korábban megkapták.
• Szlovéniába, akinek Biontech/Pfizer gyártó vakcinája második dózisával történt beoltása óta eltelt legalább hét nap, vagy a Moderna gyártó esetében legalább 14 nap, illetve az AstraZeneca gyártó esetében pedig legalább 21 nap az első dózissal való beoltást követően.
• Magyarországra külföldi állampolgár csak üzleti céllal, vagy egyéb különösen indokolt esetben léphet be, a Magyarországra visszatérő magyar állampolgárokat pedig nem mentesíti a COVID-19 elleni oltás megléte a kötelező karantén alól.

The post Az Európai Parlament elfogadta az európai koronavírus-igazolvány tervezetét! appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.

Ennek megfelelően egyelőre Magyarországra csak üzleti út céljából, vagy egyéb halaszthatatlan indokkal léphet be nem magyar állampolgár. Mindeközben egyre több ország jelenti be, hogy negatív PCR teszt birtokában vagy COVID-19 elleni védőoltás meglétével karanténkötelezettség nélkül utazhatnak országukba a külföldi állampolgárok.

Fontos kiemelni, hogy a külföldi utazásról hazatérő magyarokra szintén karanténkötelezettség vonatkozik, mely alól a Védettségi Igazolvány sem mentesít.

via @atv.

#kesettagepem

The post Nincs napirenden a határnyitás! appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.

• maximum 72 órás negatív PCR (gyors) teszt birtokában, vagy
• maximum 48 órás negatív antigén (gyors)teszt birtokában, vagy
• igazolás birtokában, mely szerint az utas az elmúlt hat hónap során átesett a koronavírus okozta betegségen.
• illetve karanténmentesség nélkül léphetnek Finnországba azok a személyek is, akik az utazás előtt legalább 21 nappal megkapták a WHO (Egészségügyi Világszervezet) vagy az EMA (Európai Gyógyszerügynökség) által jóváhagyott koronavírus elleni oltás első adagját.

A vakcinaigazolásnak angol (vagy francia, német, spanyol, orosz, olasz, észt vagy svéd) nyelvűnek kell lennie és a szerepelnie kell rajta a beadott oltás fajtájának is – a magyar utasok számára ez komoly nehézséget jelenthet, hiszen sem az oltáskor adott igazolás (amely egynyelvű), sem a Védettségi Igazolvány (amely ugyan kétnyelvű, de nem szerepel rajta a vakcina fajtája) nem felel meg a finn hatóságok igényeinek.

A jelenleg Magyarországon is használt oltások közül a Pfizer-BioNtTech, a Moderna, az AstraZeneca és a Jansen vakcina rendelkezik az EMA jóváhagyásával. Az orosz Szptunyik-V vakcinát az EMA és a WHO is vizsgálja, míg a kínai Sinopharm oltásról várhatóan április végén – május elején mondja ki a döntést a WHO.

Finnország rendelkezései azonban tovább növelik az Európai Unióban lévő utazási káoszt: néhány példa más uniós országok hasonló rendelkezéseiről:

• Szlovákiába az mRNA védőoltás(Moderna, Pfizer/BioNTech) második adagjának beadása óta eltelt több mint 14 nap, vagy a vektor alapú vakcina (például az AstraZeneca) első adagjának beadása óta eltelt több mint négy hét.
• Görögországba vagy Horvátországba az egy dózisból álló oltások esetén az oltást-, a kétdózisú oltások esetében a második dózist már legalább 14 nappal korábban megkapták.
• Szlovéniába, akinek Biontech/Pfizer gyártó vakcinája második dózisával történt beoltása óta eltelt legalább hét nap, vagy a Moderna gyártó esetében legalább 14 nap, illetve az AstraZeneca gyártó esetében pedig legalább 21 nap az első dózissal való beoltást követően.
• Magyarországra külföldi állampolgár csak üzleti céllal, vagy egyéb különösen indokolt esetben léphet be, a Magyarországra visszatérő magyar állampolgárokat pedig nem mentesíti a COVID-19 elleni oltás megléte a kötelező karantén alól.

The post Finnország enyhíti a korlátozásokat, a káosz növekszik appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.