Újabb EU 261 módosítás: szigorú szabályok az online jegyirodákra és a visszatérítésekre

Az Európai Parlament újabb mérföldkőhöz érkezett a légi utasok jogait védő szabályozás átalakításában: elfogadásra került az EU 261/2004 rendeletet kiegészítő módosítási csomag, amely közvetlenül az online jegyközvetítők (OTA-k) szürkezónáját, a visszatérítések átláthatatlanságát és a légitársaságok panaszkezelési trükkjeit célozza meg. A jogszabály a Hivatalos Lapban való kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba, rendelkezéseit pedig 2027. október 23-tól kell kötelezően alkalmazni valamennyi tagállamban.

A reform háttere: mi történt a korábbi módosításokkal?

A légi közlekedési piac szereplői és az utazóközönség már hónapok óta kiemelt figyelemmel kísérik az EU 261-es rendelet átfogó reformját. Bár a döntéshozók a korábbi tárgyalások során fontos alapelvekben állapodtak meg – például a 3 órás késési kártérítési küszöb megőrzésében, a légitársasági lobbi 5 órás javaslatának elutasításában és az ingyenes kézipoggyász garanciájában –, ez a korábbi reformcsomag mindmáig nem lépett hatályba, mivel a végleges rendeletszöveg hivatalos kihirdetése még nem történt meg.

A most elfogadott szövegtervezet ezzel szemben egy régóta tátongó rést zár be: azt a jogi és pénzügyi vákuumot, amelyben a jegyüket harmadik félen keresztül vásárló utasok évek óta a légitársaságok és az online jegyértékesítő platformok (közvetítők) egymásra mutogatásának áldozatai voltak.

1. Véget ér a pingpongozás: a 7+7 napos visszatérítési garancia (8b. cikk)

A gyakorlatban eddig komoly problémát jelenthetett, hogy járattörléskor a légitársaság arra hivatkozott: a pénzt visszautalta a közvetítőnek (pl. Kiwi.com, eDreams, Trip.com), a közvetítő pedig azt állította, hogy nem kapott semmit, esetleg hónapokig ülve a pénzen vártak az utasok a jegyár visszatérítésére. Az rendelet módosításával ez az eljárás jelentősen szigorodni fog:

• szigorú határidők: a légitársaságnak 7 naptári napon belül vissza kell fizetnie a jegy árát a közvetítő felé, a közvetítőnek pedig a kézhezvételtől számított legkésőbb további 7 napon belül hiánytalanul át kell utalnia azt az utasnak.
• beépített védőháló: amennyiben a légitársaság a kérelemtől számított 14 napon belül nem kap igazolást a közvetítőtől a kifizetésről, a 15. napon köteles közvetlenül felvenni a kapcsolatot az utassal, és a fizetési adatok megadását követő 7 napon belül saját maga kifizetni a jegy teljes árát.
• a közvetítői díj sem vész el: a visszatérítésnek ki kell terjednie a közvetítői díjakra is, és az eljárásért a közvetítő semmilyen levonást vagy adminisztrációs különdíjat nem számolhat fel (kivéve mikrovállalkozások előre rögzített feltételei esetén).

2. Búcsú a légitársasági formanyomtatvány-trükköktől

A légitársaságok bevett elhárító mechanizmusa volt, hogy a panaszokat és a kártérítési kérelmeket automatikusan elutasították, ha azokat nem a saját, gyakran nehezen elérhető belső webes űrlapjukon, hanem e-mailben, postai úton vagy képviselőn keresztül nyújtották be. Az új szabályozás ezt törvényileg tiltja meg:

• egységes európai formanyomtatvány: az Európai Bizottság létrehoz egy hozzáférhető, hivatalos kártérítési és visszatérítési űrlapot az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén. (bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy Európai Panaszbejelentő Nyomtatvány most is létezik)
• tilos az elutasítás formai okból: a légi fuvarozók és közvetítők nem utasíthatják el a kérelmet azon az alapon, hogy az utas nem a légitársaság saját felületét vagy az egységes formanyomtatványt használta, sem pedig azért, mert nem elektronikus úton küldte be.
• anyanyelvi jogvédelem: az utas jogosult a kérelmét azon a nyelven benyújtani, amelyen a repülőjegy foglalása történt.

3. Valós adatok átadása és szigorúbb adatkezelés

Sok közvetítő eddig fiktív, generált e-mail címekkel és virtuális bankkártyákkal foglalt jegyeket, elzárva a légitársaságot az utas közvetlen elérésétől. A rendelet módosítása alapján:

• kötelező adatátadás: a közvetítő köteles a valós utas elérhetőségeit (e-mail, telefonszám) átadni a fuvarozónak, kizárólag a tájékoztatási, repülésbiztonsági és szerződéses kötelezettségek teljesítésének céljából.
• adatmegőrzési garanciák: az adatokat alapesetben a szerződés teljesítésétől számított 96 órán át lehet megőrizni, de járatüzemeltetési rendellenességek (késések, törlések, kártérítési viták) esetén az adatok a jogérvényesítés lezárásáig jogszerűen kezelhetők.

4. Hatósági szigor és a légitársaságok bizonyítási terhe

A nemzeti végrehajtó szervek (NEB-ek) jogkörei jelentősen kibővülhetnek:

• hivatalos bizonyítási kényszer vis maior esetén: amennyiben a légitársaság rendkívüli körülményekre (pl. időjárás, légiforgalmi irányítás hibája) hivatkozva tagadja meg a kártalanítást, azt a hatóság kérésére köteles hivatalos, hitelt érdemlő bizonyítékokkal alátámasztani.
• rövidülő panaszkezelési határidők: elutasítás esetén az utas 3 hónapon belül fordulhat a kijelölt hatósághoz, ha pedig a légitársaság 2 hónapig nem válaszol a panaszra, a hatósági eljárás automatikusan kezdeményezhető. A hatóságnak 14 napon belül vissza kell igazolnia a kérelem befogadását.
• uniós jogi képviselő kötelezettsége: az EU-n kívül működő közvetítőknek (pl. svájci vagy tengerentúli OTA-k) kötelező hivatalos jogi képviselőt kijelölniük az Unió területén, aki jogilag és anyagilag is felelősségre vonható a szabályok be nem tartásáért – kár, hogy a légitársaságok részéről nem merült fel hasonló kötelezettség.

Bár a közvetítőkre vonatkozó új kötelezettségek csak 2027 őszén lépnek életbe, a meglévő utasjogok jelenleg is érvényesek. Amennyiben vitás ügyed van egy légitársasággal, vagy elakadt a kártérítésed, kérd szakértőink segítségét a jogérvényesítésben!

🔒 Sikerdíjas ügyintézés, rejtett költségek nélkül | 2 perc alatt kitölthető