Bár a légitársaságok komoly lobbitevékenységet folytattak az utasvédelem gyengítéséért, az Európai Parlamentnek sikerült megvédenie az utasok legfontosabb érdekeit.

Kövesd a Késett a gépem híreit a Google-ban is, hogy azonnal értesülj az utazási jogaidról!

Mit védett meg az EP, és mi változik a jövőben?

A most elfogadott jogszabálycsomag alapjaiban rajzolja át a légi közlekedést. Az EP sikeresen tartotta a frontot a legfontosabb kérdésekben:

• A kártérítési időküszöb és összegek megmaradnak: A légitársaságok szerették volna kitolni a kártérítési küszöböt, de az EP képviselői kitartottak a korábbi vörös vonalaik mellett (amiről korábban a képviselők nyilatkozatait bemutató cikkünkben is írtunk). Így a jól ismert 3 órás késési limit megmarad, és a távolságtól függő 250, 400 és 600 eurós kártalanítási összegek is változatlanok maradnak (melyek pontos feltételeit a jelenlegi EU 261/2004 rendelet szabályozza).
• Ingyenes kézipoggyász és átlátható árak: Minden utas jogosult lesz egy szabványos méretű gurulós kézipoggyászt és egy kis személyi táskát plusz költség nélkül felvinni a gépre. Ráadásul a jegyárakat már a keresés elejétől kezdve kötelezően a kézipoggyásszal együtt kell feltüntetni.
• Ingyenes családi helyfoglalás: Vége a szétültetéseknek: a légitársaságoknak díjmentesen egymás mellé kell ültetniük a 14 év alatti gyermekeket és kísérőiket.
• Vége a retúrjegy-büntetésnek: Ha nem utazol el a repülőjegyed első felével (“no-show”), a légitársaság nem törölheti a visszaútadat, és nem kérhet érte extra díjat.
• Kártérítési szabályok szigorodása: Az utasoknak 9 hónapjuk lesz benyújtani az igényt, míg a légitársaságoknak szigorúan 30 napjuk lesz fizetni vagy a rendkívüli körülményeket megmagyarázni.

Figyelem! Bár a reform rengeteg pozitívumot hoz, nem mehetünk el a kompromisszumok mellett sem. A megállapodás hátterében komoly engedmények is történtek, mint például a szállásbiztosítási kötelezettségek megnyirbálása. Ezeket a részleteket az új szabályozás komoly árnyoldalait bemutató szakmai elemzésünkben találhatod.

Mikor lépnek életbe az új utasjogok?

A mostani parlamenti döntés után a tagállamok minisztereiből álló Tanácsnak augusztus elejéig kell véglegesen jóváhagynia a megállapodást. Ezután a tagállamoknak és a légitársaságoknak pontosan egy évük lesz a felkészülésre, így az új, egységes szabályrendszer várhatóan 2027 második felében lép életbe (erről bővebben a zöld utat kapott a reform cikkünkben olvashatsz).

Addig is a hatályos szabályok alapján a járatkésések és törlések után továbbra is jár a kártérítés! Ha érintett vagy egy friss járatproblémában, ne habozz cselekedni.

The post Hivatalos: Az Európai Parlament elfogadta az új uniós utasjogi reformot! appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.

Ahogy arról délelőtti cikkünkben beszámoltunk, az Európai Parlament és a Tanács egyeztető delegációi több mint egy évtizedes patthelyzet után megállapodásra jutottak az EU 261/2004 rendelet modernizálásáról. Az Európai Parlament győzelmi jelentései elsősorban a 3 órás kártérítési küszöb megőrzését és a kézipoggyászok alapárasítását emelik ki.

Azonban a légitársaságok lobbija és a tagállamok kormányai olyan engedményeket kényszerítettek ki a tárgyalóasztalnál, amelyek a jelenleg hatályos joggyakorlathoz képest egyértelmű visszalépést és a fogyasztói jogok szűkítését jelentik. Az alábbiakban a szabályozás három leginkább aggályos pontját elemezzük.

Szakmai gyorsértékelés: Az új szabályozás sikeresen megvédte a kártérítések pénzügyi alapjait, de a háttérben drasztikusan lerövidítette az igényérvényesítési időablakot, és szigorú plafont szabott a légitársaságok helyszíni ellátási és szállásbiztosítási kötelezettségeinek.

Állítsd be, hogy a Google azonnal minket dobjon fel az első helyen, ha beüt egy járattörlés!

1. A 9 hónapos egységes elévülés: Az időablak drasztikus záródása

A reformcsomag egyik legjelentősebb és legkedvezőtlenebb változtatása az egységes európai elévülési idő bevezetése. A jelenlegi szabályozás nem határoz meg határidőt az igények benyújtására, így az a tagállamok nemzeti jogára van bízva, amely jelenleg 2-6 éves elévülést jelent, tagállamtól függően.
Az új rendelet ezt az időszakot egységesen mindössze 9 hónapra csökkenti.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok a fogyasztók, akik nincsenek azonnal tisztában a jogaikkal, vagy csak a következő évi utazásuk tervezésekor kezdenének el foglalkozni egy korábbi járatkéséssel, véglegesen elveszítik a jogszabály által biztosított kártérítési összegeket.

2. Ellátási kötelezettség: Kitolódó étkezési határidők

A hatályos EU 261/2004 rendelet szerint a légitársaságok gondoskodási kötelezettsége sávos: az 1500 kilométernél rövidebb járatok esetében már 2 óra késés után kötelező ételt és frissítőt biztosítani az utasoknak.

Az új kompromisszumos szöveg ezt a határt a diszkont légitársaságok előnyére módosítja. A jövőben 2 óra várakozás után az üzemeltetőnek csupán „frissítőt” (jellemzően vizet vagy kávét) kell adnia, míg a tényleges étkezés (meleg étel vagy szendvics) biztosítása minden járatkategóriában egységesen 3 óra késésre tolódik ki. Ez a statisztikailag leggyakoribb rövid távú, európai fapados járatok utasait érinti a leghátrányosabban.

3. Szállodai elhelyezés: A 3 éjszakás korlát bevezetése

A hatályos joggyakorlatban a légitársaságok szállásbiztosítási kötelezettsége időben korlátlan. Az Európai Unió Bírósága a mérvadó McDonagh v Ryanair ügyben (a 2010-es izlandi vulkáni hamufelhő okozta légtérzár idején) egyértelműen kimondta: a légitársaság vis maior esetén sem mentesülhet a gondoskodási kötelezettség alól, és mindaddig köteles fizetni az utasok szállását, amíg az átfoglalásuk meg nem történik.

Az új szabályozás ezen a téren is engedményt tett a légitársasági lobbinak, és a kötelező szállodai elhelyezést maximum 3 éjszakában korlátozza. Amennyiben egy jövőbeni geopolitikai válság, háborús légtérzár vagy globális informatikai leállás miatt az utasok 3 napnál hosszabb ideig rekednek külföldön, a negyedik naptól kezdve a szállás és az ellátás költségeit teljes egészében maguknak kell fedezniük.

Konklúzió: Miért válik még fontosabbá a professzionális segítség?

Az új reformcsomag világossá teszi, hogy a légitársaságok felelősségre vonása a jövőben sokkal szigorúbb és rövidebb határidőkhöz lesz kötve. A 9 hónapos jogvesztő határidő bevezetése miatt az utasoknak már nem lesz lehetőségük évekre visszamenőleg rendezni a követeléseiket.

Ebben a beszűkült időablakban a professzionális, automatizált és jogilag alátámasztott igényérvényesítés jelenti majd az egyetlen biztos utat a fogyasztók számára.

The post A 2027-es utasjogi reform árnyoldalai: három terület, ahol gyengül a fogyasztóvédelem appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.

Az Európai Parlament hivatalos tájékoztatása szerint a döntéshozók hétfő este az Egyeztető Bizottság (Conciliation Committee) ülésén egyhangú támogatással zárták le a tárgyalásokat, pontot téve az évek óta húzódó uniós utasjogi patthelyzet végére.

A most elért megállapodás egyértelműen az Európai Parlament (EP) által képviselt szigorú utasvédelmi álláspont sikerét tükrözi. Az EP-nek sikerült megvédenie a fogyasztói jogokat a tagállamok kormányai és a légitársaságok enyhítési kísérleteivel szemben, amelyek a kártérítési időküszöböt a jelenlegi 3 óráról érdemben megemelték volna. Az egyeztetési folyamatban részt vevő Vitézy Dávid szintén úgy értékelte, hogy a fogyasztóvédelem szempontjából áttörést jelentő megállapodás született. Az eljárási rend szerint a Parlament és a Tanács a következő hat hétben külön-külön is megszavazza a végleges szöveget, az EP a tervek szerint a júliusi plenáris ülésén ratifikálja a paktumot. Az új szabályozás 2027 második felében lép hatályba.

Összefoglalás a hivatalos szabályozási sarokpontokról: A reformcsomag modernizálja a 2004 óta változatlan szabályokat. Biztosítja a 3 órás kártérítési küszöb megőrzését, bevezeti a transzparens jegyárakat (kézipoggyásszal együtt), eltörli a családok szétültetési díjait, maximalizálja a kötelező ellátást, és szigorú, digitális határidőket szab a légitársaságok kártérítési ügyintézésére.

Állítsd be, hogy a Google azonnal minket dobjon fel az első helyen, ha beüt egy járattörlés!

Az elfogadott hivatalos reformcsomag legfontosabb strukturális intézkedései:

1. Transzparens jegyárak és ingyenes bürokrácia-csökkentés

A szabályozás értelmében a légitársaságoknak, közvetítőknek és keresőportáloknak a foglalási folyamat legelső lépésétől kezdve olyan teljes árat kell mutatniuk, amely tartalmazza a gurulós kézipoggyászt (trolley bag) és egy személyes tárgyat (hátizsákot) is. Bár a légitársaságok kínálhatnak diszkont árat azon utasoknak, akik önként mondanak le a kézipoggyászról, a transzparencia kötelező.
Fogyasztóvédelmi szempontból óriási lépés, hogy a légitársaságok a jövőben nem számíthatnak fel díjat a névelírások javításáért, valamint a repülőtéren kinyomtatott beszállókártyákért sem, amennyiben az utas már online bejelentkezett. A digitális beszállókártyák fogadásához a légitársaságok nem kötelezhetik az utast egyedi alkalmazások letöltésére vagy felhasználói fiók regisztrációjára.

2. Rögzített kártérítési összegek és a 3 órás küszöb

A korábban kiszivárgott sávos kártérítési tervezetekkel szemben az EP sikeresen megvédte a 3 órás időkaput. A kompenzáció mértéke a repülési távolság alapján hivatalosan így alakul – megegyezően a jelenlegi szabályozással:

• 250 euró az 1500 km alatti járatoknál,
• 400 euró az 1500 és 3500 km közötti járatoknál,
• 600 euró minden 3500 km feletti, hosszú távú járatnál.

A leghosszabb útvonalakon a légitársaságok 50%-kal csökkenthetik a kártérítést, amennyiben az átfoglalás után a végső érkezési késés nem haladja meg a 4 órát.

3. Szigorú digitális határidők az igénylésnél

Az utastájékoztatást radikálisan felgyorsítja az EU: járatkezelési zavar (késés, törlés) esetén a légitársaság köteles az utazás befejezésétől számított 4 napon belül elektronikus úton, világos instrukciókkal ellátva tájékoztatni az utast a kártérítés igénylésének menetéről – anélkül, hogy ehhez applikáció használatát követelhetné meg.
Az utasoknak egységesen 9 hónap áll rendelkezésükre a kártérítési igény benyújtására, míg a légitársaságoknak 30 napon belül kötelezően ki kell fizetniük a kompenzációt, vagy jogilag részletesen megindokolniuk a rendkívüli körülmény fennállását.

4. Pontosított vis maior lista és a gondoskodási kötelezettség

A kimentési okok átláthatósága érdekében az EU egy nyílt listát határozott meg a „rendkívüli körülményekre” (pl. természeti katasztrófák, háború, időjárás, renitens utasok, valamint a repülőtéri, légiforgalmi irányítási vagy földi kiszolgálói sztrájkok). A repülőgép váratlan műszaki meghibásodása továbbra is a légitársaság felelősségi köre marad, így az nem mentesít a fizetés alól.
A helyszíni ellátási kötelezettséget (duty of care) is pontosították: a légitársaságnak 2 óra várakozás után frissítőt, 3 óra után étkezést, elhúzódó késés esetén pedig maximum 3 éjszakára szóló szállodai elhelyezést és transzfert kell biztosítania.

5. Védett utascsoportok

A rendelet megtiltja, hogy a légitársaságok külön ülőhely-választási díjat számítsanak fel azért, hogy a 14 év alatti gyermekek az őket kísérő felnőtt mellett ülhessenek. Ugyanez az ingyenes, egymás melletti helybiztosítási jog megilleti a várandós nőket, valamint a fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű (PRM) utasokat és kísérőiket is.

The post Megszületett a megegyezés a légi utasok jogairól – íme a hivatalos részletek appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.

A Politico beszámolója szerint hosszú évekig tartó, összetett egyeztetési folyamat végén az uniós tagállamok nagy többséggel fogadták el azt a kompromisszumos megállapodást, amely pontot tesz az évek óta húzódó uniós utasjogi patthelyzet végére.

A most elfogadott paktum egyértelműen az Európai Parlament (EP) által képviselt szigorú utasvédelmi álláspont sikerét tükrözi. Az EP-nek sikerült elutasítania az Európai Tanács (a tagállamok kormányai) azon korábbi javaslatait, amelyek a kártérítési időküszöböt a jelenlegi 3 óráról 5 vagy 9 órás késésre emelték volna, ami érdemben szűkítette volna a fogyasztók jogait. Az egyeztetési folyamatban részt vevő Vitézy Dávid szintén úgy értékelte, hogy a fogyasztóvédelem szempontjából áttörést jelentő megállapodás született. A menetrend szerint a Parlament végső szavazása után az új szabályozás 2027 második felében léphet hatályba.

Összefoglalás a szabályozási sarokpontokról: A reform célja a légitársaságok és az utasok közötti érdekegyensúly helyreállítása. A legfontosabb intézkedések kiterjednek a gurulós kézipoggyász alapárasítása, a családok ingyenes egymás mellé ültetésére, a technikai meghibásodások kimentési jogkörének szigorítására.

Állítsd be, hogy a Google azonnal minket dobjon fel az első helyen, ha beüt egy járattörlés!

Az elfogadott reformcsomag öt legfontosabb strukturális változtatása:

1. Egységesített viteldíj-struktúra: A kézipoggyászok szabályozása

A szabályozás életbelépését követően a légitársaságok – különösen a diszkont (fapados) üzleti modellt követő szolgáltatók – kötelesek lesznek az alapár részévé tenni egy standard méretű gurulós kézipoggyászt (trolley bag) is, a korábbi, kizárólag ülés alatti táskára korlátozódó gyakorlattal szemben.
Bár a súly- és mérethatárok meghatározása a légitársaságok hatáskörében marad, a csomagot magát nem zárhatják ki a legalacsonyabb tarifából. Azon utasok számára, akik nem vesznek igénybe kézipoggyászt, opcionális engedményt (opt-out discount) kell biztosítani. Emellett a rendelet megtiltja, hogy külön díjat számítsanak fel a 14 év alatti gyermekek és szüleik, valamint a fogyatékossággal élő személyek és kísérőik egymás mellé ültetéséért.

2. A kompenzációs összegek és sávok rögzítése

A kártérítési kötelezettségek felülvizsgálatára irányuló iparági nyomás ellenére a 3 órát meghaladó késések és járattörlések esetén alkalmazandó kompenzációs összegek változatlanok maradnak. Ez jelentős elmozdulás a korábban nyilvánosságra került sávos kártérítési tervezetekhez képest, amelyek szigorították volna a jogosultsági feltételeket.
Az utasok továbbra is 250 és 600 euró közötti kártalanításra jogosultak a repülési távolság függvényében. A módosítás egy technikai részletet tisztáz: a 3500 kilométernél hosszabb útvonalakon a 3 és 4 óra közötti késések esetében 300 euró, mi több, a 4 órát meghaladó késések vagy törlések esetén 600 euró a jogszabályi kompenzáció mértéke.

3. A „rendkívüli körülmények” fogalmának felülvizsgálata

A légitársaságok elsődleges kimentési alapját képező „rendkívüli körülmények” (vis maior) alkalmazhatóságát az EU pontosította: kizárólag olyan események mentesíthetik az üzemeltetőt a fizetési kötelezettség alól, amelyek jellegükből adódóan nem tartoznak a légitársaság rendes tevékenységi körébe, és függetlenek annak tényleges ellenőrzésétől.
A parlamenti tárgyalódelegáció határozott fellépésének köszönhetően a jogszabály kifejezetten kizárja a technikai meghibásodásokat ezen kimentési okok közül. Amennyiben a járatproblémát váratlan műszaki hiba okozza, a légitársaságok nem hivatkozhatnak általános biztonsági hiányosságokra; a kártérítést kötelezően teljesíteniük kell.

4. Szigorított utastájékoztatási kötelezettségek

Bár a fogyasztóvédelmi szervezetek által szorgalmazott, automatikusan előre kitöltött kártérítési űrlapok bevezetését a tagállamok elvetették, a kompromisszumos szöveg szigorúbb kötelezettséget ír elő: járatüzemeltetési zavar esetén a légitársaságok kötelesek lesznek egyértelmű, lépésről lépésre követhető instrukciókat küldeni az utasoknak a kártérítési igények benyújtásának hivatalos jogi útjáról.

5. Az kártérítési ügynökségek státuszának megőrzése

A jogszabály-előkészítés fázisában komoly iparági törekvés mutatkozott arra, hogy a kártérítéseket kizárólag közvetlenül az utasok részére lehessen folyósítani, ami adminisztratív úton ellehetetlenítette volna a professzionális utasjogi képviselők működését.
Az Európai Parlament fogyasztóvédelmi konszenzusa azonban megvédte az utasokat és azok jogait: az új szabályozás értelmében a kártérítési ügynökségek és szakosodott jogi képviselők a jövőben is teljes jogkörrel járhatnak el az utasok nevében, jogosultak a kifizetések fogadására és az utasok bírósági képviseletére. Ez biztosítja az egyenlő esélyeket a fogyasztók és a légitársaságok vállalati jogi osztályai között.

The post Zöld utat kaphat az EU-s légi utasjogok reformja – változások 2027-től appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.

Az EP és a Tanács közötti konfliktus

A vita nem technikai részletkérdés, hanem alapvető irányvita arról, hogy a jogalkotók a fogyasztók védelmét vagy a légitársaságok adminisztratív és pénzügyi terheinek csökkentését helyezzék előtérbe. A Tanács javaslata – amelyet több tagállam is támogatott – azt célozza, hogy a kártérítési küszöbérték növekedjen, a kártérítési összegek pedig legalább 4–6 órás késés esetén lépjenek életbe, és ne feltétlenül a jelenlegi 250–600 euró közötti skálán. Ezzel szemben az EP azon az állásponton van, hogy az utasvédelmi normákat nem szabad gyengíteni, mert az Európában utazók jogbiztonságát és fogyasztóvédelmét veszélyeztetné.

A parlamenti döntés 632 igen, 15 nem szavazattal és 9 tartózkodással született meg, ami erős politikai mandátumot ad az EP-nek a további tárgyalások során.

Az EP szigorítása: Ingyenes kézipoggyász és egyszerűbb kártérítés

Az EP által elfogadott módosító csomag alapvető célja, hogy fenntartsa és megerősítse a jelenlegi, EU 261/2004 rendelet által biztosított utasjogokat. A parlamenti képviselők hangsúlyozták, hogy a rendelet védelmi szintjét nem csökkenthetik a jogalkotók, különösen nem a járatkésések és törlések esetén járó kártérítési jogosultság tekintetében.

Főbb elemek, amelyekkel az EP szigorítaná a jelenlegi szabályozást:

• Vörös vonal a kártérítésnél: Az EP ragaszkodik ahhoz, hogy a háromórás vagy annál hosszabb késések esetén továbbra is járjon a pénzügyi kártérítés. Elutasították azt a tagállami törekvést, amely ezt a határt 4–6 órára emelte volna.
• Ingyenes kézipoggyász: A Parlament szerint minden utast megillet a jog, hogy egy személyes tárgyat (pl. táska, laptop) és egy meghatározott méretű (max. 7 kg-os) kis kézipoggyászt felár nélkül vigyen fel a fedélzetre.
• Bürokráciamentes ügyintézés: Bevezetnék az előre kitöltött online űrlapokat, amelyeket a légitársaságoknak 48 órán belül el kellene küldeniük a pórul járt utasoknak, így egyszerűsítve a kártérítési igények benyújtását.
• Családbarát intézkedések: A 14 év alatti gyermeket kísérőknek és a mozgáskorlátozottaknak ingyenesen biztosítani kell az egymás melletti ülőhelyet.
• Rendkívüli körülmények listájának pontosítása: a parlament támogatja egy teljes körű, rendszeresen frissítendő jegyzék kialakítását, amely meghatározza, milyen esetekben mentesülhetnek a légitársaságok a kártérítési kötelezettség alól.
• Rejtett költségek tiltása: Az EP véget vetne a névjavításért vagy a check-inért felszámított extra díjaknak.

Andrey Novakov (Európai Néppárt), az Európai Parlament jelentéstevőjeként hangsúlyozta: “a Parlament készen áll a harcra, és nem fogják hagyni, hogy az utasok rovására faragjanak le a légitársaságok költségeiből.”

Út a patthelyzetig: Lobbiháború és politikai huzavona

A EU261/2004 rendelet felülvizsgálatának története évtizedekre nyúlik vissza. A jogszabályt még 2004-ben fogadták el azzal a céllal, hogy egységes uniós szinten szabályozza a légi utasok jogait késés, törlés vagy túlfoglalás esetén. A piaci környezet és a légi közlekedés szerkezete azonban jelentősen megváltozott azóta, ami indokolttá tette a szabályok frissítését.

A reformfolyamat már 2014-ben elindult, de a tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanácsban 11 évre elakadt. A fordulat 2025 júniusában következett be, amikor a Tanács végre kialakította saját álláspontját – ez azonban hidegzuhanyként érte az utasokat. A Tanács ugyanis a légitársaságok terheinek enyhítését célozta meg: a kártérítési küszöb kitolását javasolták, és tágították volna a „rendkívüli körülmények” fogalmát, amely mentesítheti a cégeket a fizetés alól.

A konfliktus 2025 végén lángolt fel igazán, amikor a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) hevesen támadni kezdte az EP terveit. Az IATA érvelése szerint a szigorú utasjogok „fordított Robin Hoodként” működnek: szerintük a kártérítések költségeit végül a jegyárak emelésével minden utas megfizeti, miközben csak a töredékük élvezi annak előnyeit.

Ezzel szemben a szakértők és az Európai Parlament képviselői rámutattak: az utasjogok gyengítése (a 4-6 órás határ bevezetése) tömegeket fosztana meg a jogos kompenzációtól, és aláásná az Európai Bíróság eddigi, utasbarát joggyakorlatát. Az ellentét tehát alapvető: míg a Tanács és a légitársaságok a profitorientált működést és az adminisztratív könnyítést tartják szem előtt, a Parlament az európai polgárok fogyasztóvédelmi biztonságát védi.

Mi is az az EU 261/2004?

A vita középpontjában álló EU 261/2004 rendelet az Európai Unió egyik legfontosabb fogyasztóvédelmi vívmánya. A rendelet szerint, 14 napon belüli járattörlés vagy a légijáratok jelentős, három órát meghaladó késése esetén a pórul járt utasok jogosultak:

• a várakozási idővel ésszerű arányban étkezés és frissítők igénybevételére.
• amennyiben szükséges, szállodai elhelyezést és transzfert a repülőtér és a szálloda között. Abban az esetben, ha a légitársaság nem biztosítja a fentieket, akkor a légitársaság ezeket köteles utólag, számla vagy blokk ellenében megtéríteni.
• a repülőút hosszától függően akár 600 euró összegű kártalanításra, amennyiben nem rendkívüli körülmény okozta a késést vagy a törlést.
• öt órát meghaladó késés vagy járattörlés esetén ingyenes átfoglalásra, vagy a jegyár visszatérítésére. Amennyiben a légitársaság nem gondoskodik az utas átfoglalásáról, akkor köteles megtéríteni a felmerült utazási költségeket is.

Csapatunk továbbra is szorosan követi az eseményeket és a brüsszeli tárgyalásokat. Célunk, hogy az utasok ne maradjanak védelem nélkül a légitársaságokkal szemben. Ha Ön is érintett volt az elmúlt napok járattörléseiben vagy késéseiben, szakértőink készen állnak, hogy segítsenek érvényesíteni az EU 261/2004 rendelet szerinti jogait.

Frissítés (2026. június): Az Európai Unió tagállamai elfogadták azt a kompromisszumos reformtervezetet, amely elvetette a korábban kiszivárgott sávos szigorításokat, így a kártérítések alapfeltételei változatlanok maradnak. A 2027-től várható új szabályozási keretekről és a gurulós poggyászok alapárasításáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

The post Az Európai Parlament nem enged az utasok jogaiból appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.

Az Európai Unióban új szakaszához érkezett a légi utasok jogairól szóló EU 261/2004 rendelet felülvizsgálata. Az Európai Parlament (EP) és az Európai Tanács (a tagállamok kormányait képviselő testület) teljesen más irányt képviselnek:

• az EP az utasok jogainak megerősítését,

• a Tanács pedig a légitársaságok terheinek enyhítését támogatja.

A vita nem technikai részletkérdés – több millió európai utas jogait befolyásolja, köztük a magyar utazókét is.

🟩 Az Európai Parlament az utasok oldalán

Az EP közlekedési bizottsága 2025 októberében elfogadta tárgyalási javaslatait a légi utasjogok reformjához.
A képviselők nem engednék, hogy gyengüljenek az utasvédelmi jogok, sőt, egyszerűbb és átláthatóbb rendszert szeretnének.

Az EP fő javaslatai:

• Kártérítés már 3 órás késés után – megtartanák a jelenlegi szabályt.

• Ingyenes kézipoggyász és személyes tárgy minden utas számára.

• Tilos lenne díjat felszámítani az utasfelvételért, névjavításért vagy gyermekek helyének kiválasztásáért.

• Közös uniós űrlap a kártérítési igényekhez.

• Rendkívüli körülmények leszűkítése csak szigorúan meghatározott esetekre (pl. időjárás, háború, természeti katasztrófák)

„Nem fogjuk hagyni, hogy a polgárok hátrányba kerüljenek. Kitartunk a háromórás kártérítési küszöb mellett.”
— Andrey Novakov, EP-jelentéstevő

🟨 Az Európai Tanács: a légitársaságok érdekeit veszi figyelembe

Ezzel szemben az Európai Tanács 2025 júniusi tervezete jelentősen enyhítené a jelenlegi szabályokat. A cél: a légitársaságok adminisztratív és pénzügyi terheinek csökkentése.

A Tanács javaslatának fő elemei:

• Kártérítés csak hosszabb késés esetén:

  • 4 órás késés után 300 €,

  • 6 órás késés után 500 €.

• Az utas maga intézheti az átfoglalást, ha a légitársaság 3 órán belül nem ajánl fel megoldást.

• Szélesebb „rendkívüli körülmények” listája – ami könnyebbé tenné a kártérítések elutasítását.

• Bár új panaszkezelési határidők is megjelennének, a szabályozás összességében az utasok kárára változna.

Más szóval: kevesebb pénz, szűkebb lehetőségek, nehezebb érvényesítés.

🟥 A Késett a gépem álláspontja: méltánytalan és visszalépés

A Késett a gépem szerint a Tanács tervezete jelentős visszalépést jelentene a légi utasok védelmében, az utasjogok területén, amely ahelyett, hogy erősítené a fogyasztói jogokat, a légitársaságok érdekeit szolgálja.

Miért méltánytalan az utasok szempontjából?

• A háromórás szabály helyett bevezetett 4–6 órás küszöb sok utast megfosztana a jogos kártérítéstől.

• A rendkívüli körülmények meghatározásának tágítása, további lehetőséget adna a kifizetések elkerülésére.

• A javaslat aláásná az Európai Bíróság által kialakított, utasbarátabb joggyakorlatot.

Az új szabályozás tehát nem az utasok helyzetét javítaná, hanem a légitársaságok mozgásterét bővítené.

⚖️ Két világ, egy döntés

A következő hónapokban az EP és a Tanács tárgyalásokon próbálnak egyezségre jutni, ahol a tét: javulnak-e az európai utasok jogai, vagy a légitársaságok lobbiereje kerekedik felül.

✈️ Miért fontos ez nekünk, utasoknak?

Mert bármikor lehetünk érintettek — egy késő járat, lekésett csatlakozás vagy váratlan járattörlés bárkivel megtörténhet.
Az Európai Parlament álláspontja megőrizné a védelmünket, a Tanácsé viszont még nehezebbé tenné az utasok helyzetét.

🔗 További olvasnivaló

• • Az Európai Tanács tervezetének összefoglalója

  • Véleményünk a légi utasok jogainak csorbulásáról

  • Mit tegyek, ha késett vagy törölték a járatomat?

Frissítés (2026. június): Az Európai Unió tagállamai elfogadták azt a kompromisszumos reformtervezetet, amely elvetette a korábban kiszivárgott sávos szigorításokat, így a kártérítések alapfeltételei változatlanok maradnak. A 2027-től várható új szabályozási keretekről és a gurulós poggyászok alapárasításáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

The post Légi utasjogok 2025: az Európai Parlament az utasokat védené, a Tanács a légitársaságokat appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.