Az EP és a Tanács közötti konfliktus

A vita nem technikai részletkérdés, hanem alapvető irányvita arról, hogy a jogalkotók a fogyasztók védelmét vagy a légitársaságok adminisztratív és pénzügyi terheinek csökkentését helyezzék előtérbe. A Tanács javaslata – amelyet több tagállam is támogatott – azt célozza, hogy a kártérítési küszöbérték növekedjen, a kártérítési összegek pedig legalább 4–6 órás késés esetén lépjenek életbe, és ne feltétlenül a jelenlegi 250–600 euró közötti skálán. Ezzel szemben az EP azon az állásponton van, hogy az utasvédelmi normákat nem szabad gyengíteni, mert az Európában utazók jogbiztonságát és fogyasztóvédelmét veszélyeztetné.

A parlamenti döntés 632 igen, 15 nem szavazattal és 9 tartózkodással született meg, ami erős politikai mandátumot ad az EP-nek a további tárgyalások során.

Az EP szigorítása: Ingyenes kézipoggyász és egyszerűbb kártérítés

Az EP által elfogadott módosító csomag alapvető célja, hogy fenntartsa és megerősítse a jelenlegi, EU 261/2004 rendelet által biztosított utasjogokat. A parlamenti képviselők hangsúlyozták, hogy a rendelet védelmi szintjét nem csökkenthetik a jogalkotók, különösen nem a járatkésések és törlések esetén járó kártérítési jogosultság tekintetében.

Főbb elemek, amelyekkel az EP szigorítaná a jelenlegi szabályozást:

• Vörös vonal a kártérítésnél: Az EP ragaszkodik ahhoz, hogy a háromórás vagy annál hosszabb késések esetén továbbra is járjon a pénzügyi kártérítés. Elutasították azt a tagállami törekvést, amely ezt a határt 4–6 órára emelte volna.
• Ingyenes kézipoggyász: A Parlament szerint minden utast megillet a jog, hogy egy személyes tárgyat (pl. táska, laptop) és egy meghatározott méretű (max. 7 kg-os) kis kézipoggyászt felár nélkül vigyen fel a fedélzetre.
• Bürokráciamentes ügyintézés: Bevezetnék az előre kitöltött online űrlapokat, amelyeket a légitársaságoknak 48 órán belül el kellene küldeniük a pórul járt utasoknak, így egyszerűsítve a kártérítési igények benyújtását.
• Családbarát intézkedések: A 14 év alatti gyermeket kísérőknek és a mozgáskorlátozottaknak ingyenesen biztosítani kell az egymás melletti ülőhelyet.
• Rendkívüli körülmények listájának pontosítása: a parlament támogatja egy teljes körű, rendszeresen frissítendő jegyzék kialakítását, amely meghatározza, milyen esetekben mentesülhetnek a légitársaságok a kártérítési kötelezettség alól.
• Rejtett költségek tiltása: Az EP véget vetne a névjavításért vagy a check-inért felszámított extra díjaknak.

Andrey Novakov (Európai Néppárt), az Európai Parlament jelentéstevőjeként hangsúlyozta: “a Parlament készen áll a harcra, és nem fogják hagyni, hogy az utasok rovására faragjanak le a légitársaságok költségeiből.”

Út a patthelyzetig: Lobbiháború és politikai huzavona

A EU261/2004 rendelet felülvizsgálatának története évtizedekre nyúlik vissza. A jogszabályt még 2004-ben fogadták el azzal a céllal, hogy egységes uniós szinten szabályozza a légi utasok jogait késés, törlés vagy túlfoglalás esetén. A piaci környezet és a légi közlekedés szerkezete azonban jelentősen megváltozott azóta, ami indokolttá tette a szabályok frissítését.

A reformfolyamat már 2014-ben elindult, de a tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanácsban 11 évre elakadt. A fordulat 2025 júniusában következett be, amikor a Tanács végre kialakította saját álláspontját – ez azonban hidegzuhanyként érte az utasokat. A Tanács ugyanis a légitársaságok terheinek enyhítését célozta meg: a kártérítési küszöb kitolását javasolták, és tágították volna a „rendkívüli körülmények” fogalmát, amely mentesítheti a cégeket a fizetés alól.

A konfliktus 2025 végén lángolt fel igazán, amikor a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) hevesen támadni kezdte az EP terveit. Az IATA érvelése szerint a szigorú utasjogok „fordított Robin Hoodként” működnek: szerintük a kártérítések költségeit végül a jegyárak emelésével minden utas megfizeti, miközben csak a töredékük élvezi annak előnyeit.

Ezzel szemben a szakértők és az Európai Parlament képviselői rámutattak: az utasjogok gyengítése (a 4-6 órás határ bevezetése) tömegeket fosztana meg a jogos kompenzációtól, és aláásná az Európai Bíróság eddigi, utasbarát joggyakorlatát. Az ellentét tehát alapvető: míg a Tanács és a légitársaságok a profitorientált működést és az adminisztratív könnyítést tartják szem előtt, a Parlament az európai polgárok fogyasztóvédelmi biztonságát védi.

Mi is az az EU 261/2004?

A vita középpontjában álló EU 261/2004 rendelet az Európai Unió egyik legfontosabb fogyasztóvédelmi vívmánya. A rendelet szerint, 14 napon belüli járattörlés vagy a légijáratok jelentős, három órát meghaladó késése esetén a pórul járt utasok jogosultak:

• a várakozási idővel ésszerű arányban étkezés és frissítők igénybevételére.
• amennyiben szükséges, szállodai elhelyezést és transzfert a repülőtér és a szálloda között. Abban az esetben, ha a légitársaság nem biztosítja a fentieket, akkor a légitársaság ezeket köteles utólag, számla vagy blokk ellenében megtéríteni.
• a repülőút hosszától függően akár 600 euró összegű kártalanításra, amennyiben nem rendkívüli körülmény okozta a késést vagy a törlést.
• öt órát meghaladó késés vagy járattörlés esetén ingyenes átfoglalásra, vagy a jegyár visszatérítésére. Amennyiben a légitársaság nem gondoskodik az utas átfoglalásáról, akkor köteles megtéríteni a felmerült utazási költségeket is.

Csapatunk továbbra is szorosan követi az eseményeket és a brüsszeli tárgyalásokat. Célunk, hogy az utasok ne maradjanak védelem nélkül a légitársaságokkal szemben. Ha Ön is érintett volt az elmúlt napok járattörléseiben vagy késéseiben, szakértőink készen állnak, hogy segítsenek érvényesíteni az EU 261/2004 rendelet szerinti jogait.

The post Az Európai Parlament nem enged az utasok jogaiból appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.

Az Európai Unióban új szakaszához érkezett a légi utasok jogairól szóló EU 261/2004 rendelet felülvizsgálata. Az Európai Parlament (EP) és az Európai Tanács (a tagállamok kormányait képviselő testület) teljesen más irányt képviselnek:

• az EP az utasok jogainak megerősítését,

• a Tanács pedig a légitársaságok terheinek enyhítését támogatja.

A vita nem technikai részletkérdés – több millió európai utas jogait befolyásolja, köztük a magyar utazókét is.

🟩 Az Európai Parlament az utasok oldalán

Az EP közlekedési bizottsága 2025 októberében elfogadta tárgyalási javaslatait a légi utasjogok reformjához.
A képviselők nem engednék, hogy gyengüljenek az utasvédelmi jogok, sőt, egyszerűbb és átláthatóbb rendszert szeretnének.

Az EP fő javaslatai:

• Kártérítés már 3 órás késés után – megtartanák a jelenlegi szabályt.

• Ingyenes kézipoggyász és személyes tárgy minden utas számára.

• Tilos lenne díjat felszámítani az utasfelvételért, névjavításért vagy gyermekek helyének kiválasztásáért.

• Közös uniós űrlap a kártérítési igényekhez.

• Rendkívüli körülmények leszűkítése csak szigorúan meghatározott esetekre (pl. időjárás, háború, természeti katasztrófák)

„Nem fogjuk hagyni, hogy a polgárok hátrányba kerüljenek. Kitartunk a háromórás kártérítési küszöb mellett.”
— Andrey Novakov, EP-jelentéstevő

🟨 Az Európai Tanács: a légitársaságok érdekeit veszi figyelembe

Ezzel szemben az Európai Tanács 2025 júniusi tervezete jelentősen enyhítené a jelenlegi szabályokat. A cél: a légitársaságok adminisztratív és pénzügyi terheinek csökkentése.

A Tanács javaslatának fő elemei:

• Kártérítés csak hosszabb késés esetén:

  • 4 órás késés után 300 €,

  • 6 órás késés után 500 €.

• Az utas maga intézheti az átfoglalást, ha a légitársaság 3 órán belül nem ajánl fel megoldást.

• Szélesebb „rendkívüli körülmények” listája – ami könnyebbé tenné a kártérítések elutasítását.

• Bár új panaszkezelési határidők is megjelennének, a szabályozás összességében az utasok kárára változna.

Más szóval: kevesebb pénz, szűkebb lehetőségek, nehezebb érvényesítés.

🟥 A Késett a gépem álláspontja: méltánytalan és visszalépés

A Késett a gépem szerint a Tanács tervezete jelentős visszalépést jelentene a légi utasok védelmében, az utasjogok területén, amely ahelyett, hogy erősítené a fogyasztói jogokat, a légitársaságok érdekeit szolgálja.

Miért méltánytalan az utasok szempontjából?

• A háromórás szabály helyett bevezetett 4–6 órás küszöb sok utast megfosztana a jogos kártérítéstől.

• A rendkívüli körülmények meghatározásának tágítása, további lehetőséget adna a kifizetések elkerülésére.

• A javaslat aláásná az Európai Bíróság által kialakított, utasbarátabb joggyakorlatot.

Az új szabályozás tehát nem az utasok helyzetét javítaná, hanem a légitársaságok mozgásterét bővítené.

⚖️ Két világ, egy döntés

A következő hónapokban az EP és a Tanács tárgyalásokon próbálnak egyezségre jutni, ahol a tét: javulnak-e az európai utasok jogai, vagy a légitársaságok lobbiereje kerekedik felül.

✈️ Miért fontos ez nekünk, utasoknak?

Mert bármikor lehetünk érintettek — egy késő járat, lekésett csatlakozás vagy váratlan járattörlés bárkivel megtörténhet.
Az Európai Parlament álláspontja megőrizné a védelmünket, a Tanácsé viszont még nehezebbé tenné az utasok helyzetét.

🔗 További olvasnivaló

• • Az Európai Tanács tervezetének összefoglalója

  • Véleményünk a légi utasok jogainak csorbulásáról

  • Mit tegyek, ha késett vagy törölték a járatomat?

The post Légi utasjogok 2025: az Európai Parlament az utasokat védené, a Tanács a légitársaságokat appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.