Az európai légiközlekedés elmúlt két évtizedének legnagyobb fogyasztóvédelmi háborúja zárult le. Az EU 261/2004 rendelet 2027-es reformja mögött kőkemény lobbiharcok, összeomló tárgyalások és drámai politikai fordulatok állnak. Mivel a kártérítési összegek 2004 óta nem változtak – miközben az eurózóna inflációja elérte a közel 60%-ot –, a tét hatalmas volt: a légitársaságok szabadulni akartak a terhektől, az utasok jogai pedig veszélybe kerültek. A Késett a gépem csapata az első pillanattól kezdve, napra pontosan követte és elemezte a folyamatokat. Íme a folyamat teljes krónikája és az új szabályok részletes elemzése.

Kövesd a Késett a gépem híreit a Google-ban is, hogy azonnal értesülj az utazási jogaidról!

Áttekintés: Hogyan változnak a légi utasok jogai?

Az alábbi strukturált táblázatban összefoglaltuk a jelenleg is érvényben lévő EU261-es rendelet és a 2027 második felében élesedő új uniós szabályozás legfontosabb különbségeit.

—

1. Felvonás: A légitársasági lobbi támadása és az utasjogok csorbítása (2025. nyár)

A reformfolyamat komoly aggodalmakkal indult 2025 nyarán. Az Európai Unió Tanácsa (a tagállamok közlekedési miniszterei) olyan politikai megállapodásra jutott, amely egyértelműen a légitársaságok kéréseit teljesítette volna. A lobbisták azzal érveltek, hogy a 3 órás időkeret operatívan tarthatatlan, ezért a kártérítési küszöböt a repülési távolságtól függően 4, illetve 6 órára akarták kitolni, ami a gyakorlatban a jogos kártérítések több mint felét megszüntette volna.

Ebben az időszakban csapatunk azonnal reagált: részletesen elemeztük a korai aggodalmakat az EU Tanácsa új szabályozási álláspontjáról szóló írásunkban, majd közzétettük határozott szakmai álláspontunkat a légi utasok jogainak tervezett csorbításáról. Rámutattunk, hogy a légitársaságok rekordnyeresége mellett az utasvédelem gyengítése elfogadhatatlan.

A média is azonnal átvette a témát: a Blikk megkongatta a vészharangot, hogy a miniszterek döntésével az utasok nem járnak jól, míg a HVG360 tényfeltáró cikkben mutatta be a brüsszeli lobbisták sikereit. A felháborodás hatására júliusban hivatalosan is elindult a „Save your right, save your flight!” európai polgári kezdeményezés, hogy gátat szabjon a fogyasztóvédelmi visszalépésnek.

2. Felvonás: Az Európai Parlament ellenállása és a totális patthelyzet (2025. ősz – 2026. tavasz)

A fogyasztóvédelmi katasztrófát az Európai Parlament (EP) akadályozta meg, amely merev ellenállást tanúsított. Olyan intézményi patthelyzet alakult ki, ahol a Parlament az utasok mögé, a Tanács pedig a légitársaságok mögé állt. Bemutattuk, hogyan utasították el a legnagyobb frakciók az utasjogok gyengítését az Európai Parlamentben, és hangsúlyoztuk az EP előadójának, Andrey Novakovnak a szavait, aki kijelölte a képviselők vörös vonalait:

„Kitartunk a háromórás kártérítési küszöbérték mellett, és nem fogunk eltérni az álláspontunktól. Az utasok védelme soha nem történhet a polgárok jogainak rovására.”

A vitát az EP és a Tanács közötti ideológiai szakadékként jellemeztük. A feszültség 2025 novemberében hágott a tetőfokára, amikor a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) példátlanul durva hangvételű sajtóközleményben „fordított Robin Hoodnak” nevezte az EP fogyasztóvédelmi törekvéseit, és azzal vádolta a képviselőket, hogy olyan működési kérdésekbe avatkoznak be, amiket nem értenek. Erről az újra fellángolt utasjogi vitáról szóló cikkünkben számoltunk be.

A kőkemény lobbi nyomás miatt 2025 decemberében a háromoldalú intézményi tárgyalások (trilógus) teljesen összeomlottak. 2026 elején az EP egy újabb határozott szavavással megerősítette, hogy nem enged az utasok jogaiból, ami tavaszra egy kiterjedt utasjogi patthelyzetet eredményezett: a légitársaságok évi 15 milliárd eurós veszteséggel és a jegyárak megduplázódásával riogattak, az EP viszont kitartott a kártérítések visszatartó ereje mellett.

3. Felvonás: A történelmi kompromisszum és a végső, kőbe vésett elfogadás (2026. június – július)

Végül 2026 júniusának közepén megszületett a végleges, mindkét fél által elfogadott politikai megállapodás. Június 15-én megírtuk, hogy zöld utat kapott a reform, majd hamarosan közöltük a hivatalos megállapodás részleteit, ahol az EP átütő sikerként könyvelhette el a 3 órás küszöb megvédését és a kézipoggyászok alapárasítását.

A folyamat végül 2026 júliusában ért el a végső állomásához. Előbb július 7-én az Európai Parlament elsöprő többséggel, formálisan is megszavazta a törvényt – erről részletesen írtunk az EP történelmi döntéséről szóló cikkünkben. Ezt követően pedig július 13-án az Európai Unió Tanácsa is megadta a végső zöld jelzést, végleg lezárva a 13 éve tartó vitát, amit a Tanács jóváhagyását elemző cikkünkben részleteztünk.

Azonban természetesen kötelességünk volt a csillogó politikai kommunikáció mögé nézni. Azonnal megírtuk a 2027-es utasjogi reform komoly árnyoldalait, rávilágítva arra, hogy a háttérben a légitársaságok elérték a szállásbiztosítási kötelezettségek megnyirbálását és a drasztikus 9 hónapos jogvesztő határidő bevezetését. Sőt, bemutattuk azokat a strukturális mulasztásokat is, amelyek szabályozása szerintünk nagy lépést jelenhetett volna az utasok fogyasztóvédelmi jogainak fejlődésében. Miután a teljes, hivatalos dokumentumot megszereztük, elkészítettük a végleges rendelettervezet paragrafusra pontos szakmai elemzését is.

—

Szakértői jelenlétünk a médiában

A Késett a gépem szakmai hitelességét bizonyítja, hogy a történelmi megállapodás és az elfogadás után a legnagyobb országos médiumok is a mi elemzéseinkre és szakértőinkre támaszkodva tájékoztatták a közvéleményt:

• A Blikk július 8-án címlapon hozta az új szabályokat, ahol részletesen elemeztük, hogyan törli el az EU a fapadosok legidegesítőbb lehúzásait: Eltörlik a fapadosok legidegesítőbb lehúzásait – így védi meg az EU a repülővel utazókat.
• A 24.hu gazdasági szakrovata részletesen idézte elemzésünket a szállodai korlátozásokról és a légitársaságok felháborodásáról.
• A Rádió 1-en a Balázsék című műsorban cikkünk alapján, hosszan és közérthetően vitattuk meg a változó utasjogok gyakorlati hatásait.
• A TV2 Mokka élő adásában szakértőnk magyarázta el a nézőknek az aktuális nyári járatkáosz és az új uniós szabályrendszer közötti összefüggéseket.
• Az Indexnek elmondtuk, hogy összességében jobban járnak az utasok, de drágulhatnak a repülőjegyek.
• És természetesen az Utazómajom is szakértőinkre támaszkodva mutatta be a légi utasok jogainak várható változásait.

—

GYIK: Minden, amit az új légi utasjogi reformról tudni kell

Az alábbiakban direkt, lényegretörő formában válaszoljuk meg a leggyakrabban felmerülő kérdéseket az új szabályozással kapcsolatban.

Mikor lép életbe az új EU-s légi utasjogi szabályozás?

A Tanács végső jóváhagyása után az új szabályok a kihirdetést követő 12 hónap és 20 nap múlva – azaz várhatóan 2027 augusztusában – lépnek teljeskörűen hatályba az Európai Unió területén. Addig a pillanatig a korábbi, jól ismert EU 261/2004 rendelet szabályai érvényesek.

Változnak a járatkésések után járó kártérítési összegek?

Nem, a fix összegek (távolságtól függően 250, 400 és 600 euró) nem változnak, és az időbeli küszöb is megmaradt 3 órának. Bár a légitársaságok lobbiztak a határidő kitolásáért és az összegek csökkentéséért, az Európai Parlament sikeresen megvédte a fogyasztók jogait.

Valóban ingyenes lesz a gurulós kézipoggyász 2027-től?

Igen. Az új szabályozás egyik legnagyobb vívmánya, hogy véget vet a fapados légitársasági trükközésnek: a szabványos méretű gurulós kézipoggyászt a szolgáltatók kötelesek lesznek alapáron, extra díjak nélkül biztosítani minden utas számára a foglalás legelső lépésétől kezdve.

Igaz, hogy korlátozzák a szállást járattörlés esetén?

Sajnos igen, ez a reform egyik nagy kompromisszuma. Míg korábban a légitársaságnak kötelező volt addig állnia a szállodát és az ellátást, amíg az utast el nem tudták szállítani, 2027-től bevezetésre kerül egy szigorú plafon, ami felett az utasnak magának kell megoldania az elhelyezését.

Meddig lehet benyújtani a kártérítési igényt az új szabályok szerint?

Az új rendelet bevezet egy egységes, kőkemény 9 hónapos jogvesztő határidőt a korábbi, tagállamonként eltérő elévülési idők helyett.

The post Történelmi EU-utasjog reform: így változnak a légi utasok jogai 2027-től appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.

Az Európai Unióban új szakaszához érkezett a légi utasok jogairól szóló EU 261/2004 rendelet felülvizsgálata. Az Európai Parlament (EP) és az Európai Tanács (a tagállamok kormányait képviselő testület) teljesen más irányt képviselnek:

• az EP az utasok jogainak megerősítését,

• a Tanács pedig a légitársaságok terheinek enyhítését támogatja.

A vita nem technikai részletkérdés – több millió európai utas jogait befolyásolja, köztük a magyar utazókét is.

🟩 Az Európai Parlament az utasok oldalán

Az EP közlekedési bizottsága 2025 októberében elfogadta tárgyalási javaslatait a légi utasjogok reformjához.
A képviselők nem engednék, hogy gyengüljenek az utasvédelmi jogok, sőt, egyszerűbb és átláthatóbb rendszert szeretnének.

Az EP fő javaslatai:

• Kártérítés már 3 órás késés után – megtartanák a jelenlegi szabályt.

• Ingyenes kézipoggyász és személyes tárgy minden utas számára.

• Tilos lenne díjat felszámítani az utasfelvételért, névjavításért vagy gyermekek helyének kiválasztásáért.

• Közös uniós űrlap a kártérítési igényekhez.

• Rendkívüli körülmények leszűkítése csak szigorúan meghatározott esetekre (pl. időjárás, háború, természeti katasztrófák)

„Nem fogjuk hagyni, hogy a polgárok hátrányba kerüljenek. Kitartunk a háromórás kártérítési küszöb mellett.”
— Andrey Novakov, EP-jelentéstevő

🟨 Az Európai Tanács: a légitársaságok érdekeit veszi figyelembe

Ezzel szemben az Európai Tanács 2025 júniusi tervezete jelentősen enyhítené a jelenlegi szabályokat. A cél: a légitársaságok adminisztratív és pénzügyi terheinek csökkentése.

A Tanács javaslatának fő elemei:

• Kártérítés csak hosszabb késés esetén:

  • 4 órás késés után 300 €,

  • 6 órás késés után 500 €.

• Az utas maga intézheti az átfoglalást, ha a légitársaság 3 órán belül nem ajánl fel megoldást.

• Szélesebb „rendkívüli körülmények” listája – ami könnyebbé tenné a kártérítések elutasítását.

• Bár új panaszkezelési határidők is megjelennének, a szabályozás összességében az utasok kárára változna.

Más szóval: kevesebb pénz, szűkebb lehetőségek, nehezebb érvényesítés.

🟥 A Késett a gépem álláspontja: méltánytalan és visszalépés

A Késett a gépem szerint a Tanács tervezete jelentős visszalépést jelentene a légi utasok védelmében, az utasjogok területén, amely ahelyett, hogy erősítené a fogyasztói jogokat, a légitársaságok érdekeit szolgálja.

Miért méltánytalan az utasok szempontjából?

• A háromórás szabály helyett bevezetett 4–6 órás küszöb sok utast megfosztana a jogos kártérítéstől.

• A rendkívüli körülmények meghatározásának tágítása, további lehetőséget adna a kifizetések elkerülésére.

• A javaslat aláásná az Európai Bíróság által kialakított, utasbarátabb joggyakorlatot.

Az új szabályozás tehát nem az utasok helyzetét javítaná, hanem a légitársaságok mozgásterét bővítené.

⚖️ Két világ, egy döntés

A következő hónapokban az EP és a Tanács tárgyalásokon próbálnak egyezségre jutni, ahol a tét: javulnak-e az európai utasok jogai, vagy a légitársaságok lobbiereje kerekedik felül.

✈️ Miért fontos ez nekünk, utasoknak?

Mert bármikor lehetünk érintettek — egy késő járat, lekésett csatlakozás vagy váratlan járattörlés bárkivel megtörténhet.
Az Európai Parlament álláspontja megőrizné a védelmünket, a Tanácsé viszont még nehezebbé tenné az utasok helyzetét.

🔗 További olvasnivaló

• • Az Európai Tanács tervezetének összefoglalója

  • Véleményünk a légi utasok jogainak csorbulásáról

  • Mit tegyek, ha késett vagy törölték a járatomat?

Frissítés (2026. június): Az Európai Unió tagállamai elfogadták azt a kompromisszumos reformtervezetet, amely elvetette a korábban kiszivárgott sávos szigorításokat, így a kártérítések alapfeltételei változatlanok maradnak. A 2027-től várható új szabályozási keretekről és a gurulós poggyászok alapárasításáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

The post Légi utasjogok 2025: az Európai Parlament az utasokat védené, a Tanács a légitársaságokat appeared first on Késett a gépem, kártérítési igény.