A Ryanair közleményben “üdvözli a Fővárosi Törvényszék ítéletét, amely megsemmisítette a magyar Fogyasztóvédelmi Hatóság által 2022 augusztusában kiszabott 300 millió forintos hamis bírságot, miután a Ryanair a magyar kormány által kivetett, induló utasonként 10 eurós “extraprofit” adót áthárította a fogyasztókra. Akkoriban a Ryanair elítélte ezt a “extraprofit” adót, amikor a főbb magyarországi légitársaságok (köztük a Ryanair) rekordösszegű Covid-alapú veszteségekről számoltak be.
A Fővárosi Törvényszék múlt heti ítéletében megsemmisítette ezt a kamu bírságot, és megerősítette, hogy a Ryanair jogszerűen háríthatja át ezt az adót a fogyasztókra, és hogy a Ryanair eljárási jogai “sérültek”. A magyar bíróság döntése összhangban van az uniós joggal, amely minden légitársaságnak garantálja az ármegállapítás és az utólagos adó fogyasztókra való áthárításának szabadságát.”
A Ryanair és a magyar kormány közötti csörte az extraprofit adó kiszabásával kezdődött, mivel a légitársaság vezérigazgatója szerint az extraprofitadó „csak egy országúti rablás” a kormány részéről, amely teljesen elrugaszkodott a valóságtól. Michael O’Leary felszólította a kormányt, hogy vonja vissza a rekordveszteségeket elkönyvelő légitársaságokra kirótt adót, amely tovább csökkenti Magyarország légiközlekedési és turisztikai versenyképességét.
Ezek után a A Fővárosi Kormányhivatal 300 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az ír légitársaságra, mivel a légitársaság megtévesztette a fogyasztókat az extraprofit adóval kapcsolatban, mivel a Ryanair kommunikációja szerint a különadó alanya a légitársaság, holott „a Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése egyértelműen fogalmaz, amikor rögzíti, hogy a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet az extra profit adó alanya, azaz a hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége a földi kiszolgálási tevékenységet végző vállalkozásokat terheli”.
A HVG kérdésére a Fővárosi Törvényszék szóvivője elmondta, hogy “a Kormányhivatal a bírság kiszabását azzal indokolta, a Ryanair nem jogosult a légi utazásokra terhelt adó továbbítására, mert annak alanya a rendelet szerint nem a légitársaság, hanem a földi kiszolgálást végző cég. A bíróság ezzel szemben ítéletében azt állapította meg, hogy a légitársaság az adó alanya, ezért joggal közölhette ezt utasaival, vagyis – a fogyasztóvédelmi hatóság határozatával szemben – nem tévesztette meg őket.”
